Rendezett jogi környezet a megkülönböztetésmentes tartalom- és szolgáltatásválasztásért

A 2016. április 30. és 2017. április 30. közötti időszakra vonatkozó magyar hatósági jelentés összefoglalja a hálózatsemlegesség jelenlegi hazai helyzetét. A nemzeti szabályozó hatóságok számára az ún. TSM-rendelet (telecom single market, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának egységes hírközlési piacról szóló 2015/2120-as rendelete) írja elő a hálózatsemlegességre vonatkozó szabályok alkalmazását, illetve az éves jelentéstételi kötelezettséget is az Európai Bizottság és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, a BEREC felé. 

 

A jelentés kiemeli: az uniós TSM-rendelet életbe lépése mérföldkőnek bizonyult, mert egyrészről összehangolt szabályozást eredményezett, másrészről kiszámítható és sok tekintetben egységes közeget teremtett mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára. A frissített jogi környezetben az NMHH hatékonyan tudja nyomon követni és ellenőrizni a hálózatsemlegesség előírásainak érvényesülését, és erre a felhatalmazást épp az EU-s rendelet adja azzal, hogy előírásai betartatását a nemzeti hatóságok feladatkörébe utalta. 

 

A hálózatsemlegesség azon az elven alapszik, hogy az adatcsomagok között a hálózatokon nem szabad különbséget tenni. Emiatt az internetszolgáltatók nem tilthatnak le, nem lassíthatnak, nem korlátozhatnak és nem különböztethetnek meg konkrét tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat. Ez garantálja az előfizetőknek, hogy az általuk – és nem az internetszolgáltatók vagy más harmadik személy által – választott tartalmakhoz és információkhoz rendben hozzáférhessenek, és abban jogszerű indok nélkül senki se korlátozza őket.

 

Szelessav.net a hálózatsemlegesség ellenőrzésére; kevés a jogsértés

A jelentés elkészítéséhez az NMHH elemezte azokat a hosszú távú, hardveres mérési eredményeket, amelyeket a hatóság szelessav.net oldalán regisztrált előfizetőknél végzett az internetes szolgáltatások minőségi jellemzőire vonatkozóan 250 mérési pontban. Itt még további vizsgálatok várhatók, de az látszik, hogy a szolgáltatók törekednek figyelembe venni a hálózatsemlegesség elvét. 

 

Célzott vizsgálatai során az NMHH a korlátlan online videostreamingre, a legnépszerűbb közösségi oldalak és üzenetküldő alkalmazások korlátlan elérésére, valamint a korlátlan zenei streamingcsomagokra vonatkozó ajánlatoknál talált jogsértéseket. Uniós szinten is az elsők között alkalmazva a rendeleti előírásokat, eddig három eljárásban (videostreaming, illetve chat- és zenestreaming) állapította meg, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlatok sértik a hálózatsemlegességre vonatkozó szabályokat, mert azok megkülönböztetésen alapuló forgalomszabályozási intézkedések. Az NMHH ezért megtiltotta a jogszerűtlen magatartást és kötelezte a szolgáltatókat az egyes internetes forgalmak közötti jogszerűtlen különbségtétel megszüntetésére. A döntések miatt az érintett szolgáltatók jogorvoslatot kértek, amelyek még nem zárultak le. Az NMHH jelentése azt is megállapítja, hogy a vizsgálatok nem tártak fel olyan körülményeket, amelyek a rendelkezésre álló szankcióktól eltérő, további speciális szankció bevezetését indokolnák.

 

A magyar hatóság a végfelhasználói jogok korlátozását nem tapasztalta, így nem tárt fel jogsértést az előfizetők saját berendezéseinek használati feltételeivel összefüggésben. A vizsgált időszakban már nem alkalmazták az ún. tethering (ez teszi lehetővé, hogy a telefonon, tableten keresztül létesített internetkapcsolatot más eszközzel, például laptoppal is megosszák) tiltását, és a hatósághoz a hálózatsemlegességgel kapcsolatban panasz sem érkezett. A hatóság szolgáltatói kérdőívekkel is vizsgálta az internetszolgáltatók gyakorlatát, különös tekintettel a sávszélességre, az esetleges korlátozásokra, blokkolásokra, adatforgalmi prioritásokra.