A hétfőn kihirdetett bírósági verdikt után már aznap 5,8 százalékkal zuhant a Yahoo-részvények értéke a New York-i Nasdaq piacán. Sue Jackson, a Yahoo Europe szóvivője szerint a párizsi ítélet azt a kérdést veti fel, van-e joga egy országnak saját törvényeit egy másik ország üzleti vállalkozásaira rákényszeríteni.
"A döntés egy kezelhetetlen precedens kockázatát veti fel" - vélekedett az ítélet kihirdetése után Philippe Guillanton. A Yahoo francia leányvállalatának tulajdonosa szerint ezentúl a tartalomszolgáltatóknak 180 ország, köztük a franciánál kevésbé demokratikus államok törvénykezésének előírásait kell majd figyelembe venniük.
A francia eljárást a LICRA (Rasszizmus és Antiszemitizmus-ellenes Nemzetközi Liga) és az UEJF (Franciaországi Zsidó Diákok Szövetsége) kezdeményezte még tavasszal, arra hivatkozva, hogy a Yahoo-weboldalakon eladásra kínált náci relikviák hirdetését és forgalmazását a francia törvények szigorúan tiltják. A Yahoo ezzel szemben az amerikai szólásszabadságot garantáló törvényt tekinti a maga számára mértékadónak.
Laurent Lévy, a francia felperesek ügyvédje "példaértékűnek" minősítve a párizsi bíróság állásfoglalását, megállapította, hogy a döntéssel "az internet határvonalainak kijelölése történt meg". Jogi szakértők szerint szintén arról van szó, hogy az elvileg határtalan világhálón mennyire érvényesülhetnek az egyes országok törvénykezése által szabott korlátok.
A Yahoo egyelőre nem közölte még, hogy fellebbez-e az ítélet ellen, de ha megteszi is, annak nincs halasztó hatálya a három hónap múlva esedékes végrehajtásra.
A Párizsban megjelenő, angol nyelvű International Herald Tribune keddi számában az esettel összefüggésben felidézi: Németország számos alkalommal kifogásolta, hogy az amerikai alkotmány szólásszabadságot biztosító cikke akadályozza Berlint a náci ideológia internetes terjesztését akadályozó erőfeszítéseiben. A lap emlékeztet arra is, hogy az Európai Unió két éve folytat vitát Washingtonnal a szigorúbb európai internetszabályok érvényesítéséért.