Ez tizennyolcezerszeres sebességet jelent a kezdeti, betárcsázós net sebességéhez képest. A vezetékes technológia megállíthatatlan fejlődésével a felhasználók számára is egyre nagyobb sávszélességek érhetők el, kiszolgálva az igényt, hogy otthonukban is egyre több eszközzel csatlakozhassanak párhuzamosan a világhálóhoz. 

 

Október 15-én ünnepeljük a magyar internetezés napját: 1991-ben ezen a napon kapcsolódott a netre a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének első számítógépe. Ekkor jött létre az első „hungarikum” internetcím, a sztaki.hu, a 192.84.225.1 „történelmi” IP-címen. A következő néhány évben még csupán az akadémiai és az egyetemi szféra kapcsolódhatott az internetre. A kereskedelmi internetszolgáltatásra még éveket kellett várni: a Magyar Telekom elődje (leánykori nevén: Matáv) 1997-ben vette fel kínálatába a betárcsázós, modemes internethozzáférést. A készülékkel faxolni is lehetett, egyetlen megabájt letöltése – modemtől függően – másfél perc és három perc közötti időt vett igénybe. Ehhez képest dupla sebességet hozott az ISDN-kapcsolat, majd az ezredfordulón jött az ADSL, amely 384 kbit/s letöltési sebességről indult, ami a ma elterjedt sebességeknek csak a töredékét jelentette. 

 

2001-ben már 133 ezer vezetékes internet-előfizetője volt a Telekom elődjének, ami azért volt nagy dolog, mert egyetlen év alatt negyven százalékkal nőtt a netezők tábora. Ebben az évben indult Magyarországon a mobilnet, csak még WAP-nak hívták (wireless application protocoll). Az akkori sebességen (9,6 kbit/s) még egyetlen mp3 zenefájl letöltése is több mint egy órát vett igénybe, de már lehetett rajta híreket és e-mailt olvasni. A WAP-ot a Telekom (és a korábbi T-Mobile) elődje, a Westel hozta el Magyarországra, de a cég 2003-ban egy világpremiert is tartott: a világon elsőként vezette be kereskedelmi szolgáltatásként a képet, szöveget és hangot is továbbító MMS (Multimedia Message Service) üzenetet. Míg az SMS-t a hagyományos mobilhálózaton küldte a készülék, addig az MMS már a mobilneten közlekedett a felhasználók között. 

 

 

A szélessáv tömeges elterjedését a 3G, azaz a harmadik generációs mobilnet hozta el, amely 2005-ben indult Magyarországon, három évre rá pedig Magyarországon hivatalos forgalomban is megjelent az első iPhone, az iPhone 3G a T-Mobile kínálatában. A mobilinternet magyarországi fejlődése azóta is töretlen. Az Ericsson itthoni laborjaiban már évekkel a Telekom 4G szolgáltatásának 2012-es indulása előtt be tudta mutatni a két cég, mire lesz képes a technológia, amelyen ma már több mint 98,4%-os kültéri lakossági lefedettségű a magenta szolgáltató hálózata. Sőt mára a 2-300 Mbit/s névleges maximális sebességű 4G+ mobilinternet szolgáltatás is hozzáférhető a lakosság közel 30%-a számára.  

 

A vezetékes internetezésben az áttörést 2004 hozta el, amikor az ADSL tömegtermékké vált, majd 2005 környékén új lendületet adott, hogy a kábeltelevíziós hálózatokon is elérhetővé vált az internet-szolgáltatás. 2008-ban a Telekom hálózatán már több mint hétszázezer előfizető internetezett szélessávon – nagyrészt ADSL-en vagy kábelen. A Telekom ugyanabban az évben jelentette be, hogy vállalat új generációs optikai és kábelhálózatok fejlesztésébe kezdett, 2008 decemberében teszt jelleggel már mintegy 5 ezer háztartásban volt elérhető optikai hálózat (legfeljebb 25 Mbit/s letöltési és 5 Mbit/s feltöltési sebességgel.) A Telekom 2015 tavaszán indított és azóta is tartó intenzív hálózatfejlesztésének köszönhetően mára több mint 2,9 millió háztartásban elérhető a nagysebességű, szélessávú vezetékes hálózat. Ebből közel 700 ezer háztartásban a gigabites sebességű optikai hálózat áll rendelkezésre, az ott lakók igénybe vehetik a Telekom legnagyobb, 1.000 Mbit/s (=1 Gbit/s) sebességű ajánlatát. A vezetékes technológia megállíthatatlan fejlődésével a felhasználók számára is egyre nagyobb sávszélességek érhetők el, kiszolgálva az igényt, hogy otthonukban is egyre több eszközzel csatlakozhassanak párhuzamosan a hálózathoz. 

 

A mobiltechnológiában is öles lépésekkel halad a sebességnövelés. Tavaly novemberben a Telekom és az Ericcson Magyarország 1.200 Mbit/s letöltési sebességet mutatott be 4G+ mobiltechnológián. Emellett megkezdődött a felkészülés a következő generációra, az 5G-re. A Magyar Telekom ez év júniusában alapító tagként vett részt a kormányzat, az iparági szereplők és a tudományos élet együttműködését elősegítő 5G Koalíció elindításában, valamint 5G mobilkommunikációs teszthálózat kiépítését kezdte meg Zalaegerszegen, az ott létesülő járműipari tesztpályán.