54 százalékról 14 százalékra esett vissza a fogyasztóvédelmi jogsértést ismételten elkövető webáruházak aránya 2017-ben. A jelentős javulás az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorító, 2016 decemberében az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosításnak köszönhető.
A robbanásszerűen növekvő internetes kereskedelem és az ellenőrzési tapasztalatok a konzultatív hatósági szemlélet fenntartása mellett magasabb fogyasztóvédelmi bírságsáv bevezetését indokolták. Ennek eredményeként a kis- és középvállalkozásként működő webáruházak első alkalommal elkövetetett jogsértése esetén továbbra sincs bírság, a vállalkozásnak lehetősége van a feltárt hibák javítására. Az ismételt ellenőrzés során azonban ugyanazon jogsértés elkövetése miatt 200 ezertől 2 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a fogyasztóvédelmi hatóság.
Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is az ellenőrzött webáruházak 88 százalékánál talál problémát a fogyasztóvédelmi hatóság. Ilyen esetben a webáruház figyelmeztetést kap a fogyasztóvédelmi hatóságtól, hogy 30 napon belül javítsa a jogsértést. Az a tapasztalat, hogy a jogsértést elkövető e-kereskedők a hatóság figyelmeztetését követően pótolják a feltárt hiányosságokat, így idén a korábbi években tapasztalt 54 százalékhoz képest mindössze 14 százalékuknál volt szükség bírság kiszabására, amely látványos fejlődést jelent.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A fogyasztóvédelem területén 2017-ben az e-kereskedelemmel kapcsolatos kérdések állnak a középpontban. A kormány számos intézkedése jelzi, hogy az online piacon vásárló polgárok kiemelt figyelemben és védelemben részesülnek. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy hatásos volt a fogyasztóvédelmi bírság megemelése, a vállalkozások együttműködőek, a feltárt hibákat gyakran már az eljárás folyamán, a határozat jogerőre emelkedése előtt javítják.”
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) internet laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság idén együttesen több mint félezer webáruházat vizsgált. Az e-kereskedelmi vállalkozások részéről tipikus hiányosságnak tekinthető a 14 napos elálláshoz kötődő részletes tájékoztatás elmaradása. Sok esetben az elállási jog gyakorlását többletfeltételekhez, például eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez kötik. Problémák merülnek fel az elérhetőségi adatok közlésével is, ami azért fontos, mert itt láthatja a vásárló, hogy hazai webáruháztól rendel-e, ugyanis csupán a magyar nyelvű honlap és a „.hu” végződés nem garantálja ezt.
Az ellenőrzési tapasztalatokra tekintettel 2018-ban ismét az e-kereskedelem áll majd a fogyasztóvédelmi vizsgálatok középpontjában.
Az uniós országból származó webáruházakkal szemben felmerült problémák kezelésében az NFM-n belül működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) tud érdemi és ingyenes segítséget nyújtani. Az EFK 2017-ben mintegy 4,6 millió forint értékben érvényesítette sikeresen a magyar fogyasztók online vásárlással kapcsolatos, határon átnyúló panaszait.
Az interneten történő vásárlás előtti hatékony tájékozódást segíti a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu honlapon elérhető adatbázis, amely az e-kereskedelmi cégek ellen hozott jogerős határozatok mellett tartalmazza azt is, ha a vállalkozás teljesítette a határozatban foglaltakat.
Az NFM a továbbiakban is fontos feladatának tartja, hogy aktív fogyasztóvédelmi jelenléttel és rendszeres ellenőrzésekkel járuljon hozzá a magyar vásárlók jogainak megóvásához, érdekeinek védelméhez.