„A mai digitális kor legkeresettebb szakmáinak fele még nem létezett 10 éve, ahogy ma még nem léteznek azok a szakmák sem, amik 10 év múlva a legkeresettebbek lesznek. Ez azt mutatja, hogy az életünk végéig tartó önálló tanulás képessége segít minket abban, hogy értékes és szakmailag elismert szakemberekké váljunk. A Codecool-nál megcáfoljuk azt a tévhitet, hogy csak az arra született csodagyerekek képesek megtanulni programozni, hiszen megfelelő hozzáállással, tanulni akarással és fejlődési szemlélettel bárki át tudja magát képezni. Ezért bátran biztatok mindenkit, hogy ha megrekedt a karrierje, vagy váltani szeretne, akkor merjen lépni, hiszen rengeteg lehetőség áll rendelkezésére ahhoz, hogy tanulással jobb irányba terelje életét” – mondta Beöthy Miklós, a Codecool mentora.

 

Az Európai Bizottság által szervezett Európai Szakképzési Hét több száz rendezvényt foglal magában szerte az Európai Unióban, amelyek célja, hogy minden korosztály számára bemutassa a szakoktatás és szakképzés, valamint a szakmai gyakorlatok előnyeit. 

 

A „Találj rá a benned rejlő lehetőségre” mottóval futó kampány keretében a Codecool szeretné megmutatni az érdeklődőknek, hogy a szakképzés és a szakmai gyakorlat olyan okos választás, amely elősegítheti a színvonalas munkahelyek megteremtését és növekvő foglalkoztatást eredményezhet.

 

 

A Codecool egyike a különböző uniós tagállamok nagyköveteinek, akik önként jelentkeztek, hogy párbeszédet folytassanak a szakképzésről hazájukban. A Codecool-t inspiráló jellege miatt választották erre a kiemelkedő feladatra.

 

"Az Európai Szakképzési Hét célja, hogy az emberek elsődleges választásként – és ne másodlagos lehetőségként – gondoljanak a szakképzésre és a szakmai tréningekre ” – mondta Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért, készségekért és munkaerő-mobilitásért felelős EU-biztos.

 

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, növekedésért, befektetésekért és versenyképességért felelős alelnöke hozzátette: "Azok a legversenyképesebb országok az EU-ban és a világon, akik a legtöbbet fektetnek a készségek fejlesztésébe."

 

Tavaly közel 1 000 rendezvényre került sor Európa szerte az Európai Szakképzési Hét keretében, amely közel 800 000 érdeklődőt ért el. A 2017-es rendezvény résztvevőinek száma a várakozások szerint még magasabb lesz.

 

HÁTTÉR

Szakképzési statisztikák Magyarországon:

• A középiskolai hallgatók 23,2% -a vesz részt a középfokú szakképzésben (2015)
• A legutóbb végzett* szakképzett diákok foglalkoztatási aránya Magyarországon 84,4% (2016)
• A felsőfokú szakképzésben résztvevők 100% -a vesz részt munkaalapú oktatásban**  (2015)
• Az alacsony képesítésű felnőttek***  aránya 16,6% (2016) 
• A népesség 6,3% -a részt vesz a felnőttoktatásban (2016)

Forrás: Vocational Education and Training Statistics, Eurostat 

 

Szakképzési statisztikák Európában:

• A szakoktatási és szakképzési programok növelik elhelyezkedés esélyét: az EU-ban a szakoktatást elvégzettek (akik más oktatásban vagy továbbképzésben nem vesznek részt) foglalkoztatási aránya 73% (DG EAC, Education and Training Monitor 2016)
• A 28 tagállamban****, több mint 30 millió felnőtt részesült oktatásban vagy továbbképzésben 2016-ban (Eurostat, élethosszig tartó tanulási statisztikák).
• Európában négyből egy ember esik az alacsony végzettség csapdájába, ezért nem tud elhelyezkedni, vagy képtelen előrelépni karrierjében. A szakképzés erre kínál kiutat, ráadásul számos előnnyel jár mind a munkaadók, mind az egyének számára. (OECD and EC, The Survey of Adult Skills PIAAC 2016).

 

______________ 

* 20-34 éves kor között, Eurostat

** A munkaalapú oktatások közé tartoznak a gyakornoki programok, a vállalatokon belüli munkahelyi képzések és az iskolai programokba beépülő munkaalapú oktatások. Európai Bizottság (2013)

*** Az alapfokúnál alacsonyabb szintű, az alapfokú és az alsó középfokú oktatás, Eurostat

**** 2016-ban az EU 28 tagállamban oktatásban vagy képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya 10,8% volt. Az oktatásban és képzésben való részvételre vonatkozó referencia-időszak az interjú előtti négy hét, a munkaerő-felmérésben megszokott módon.