A kancelláriaminiszter elmondta: az új gazdaság fő jellemzője, hogy a szellemi tőke gazdasági tényezővé válva felértékelődik. - A kormányzat ezt a folyamatot kívánja három oldalról elősegíteni: az információs közvagyon hasznosításának ösztönzésével, az interneten megtalálható információk, illetve tartalom bővítésével és az ezekhez szükséges gazdasági és jogi környezet kialakításával - ismertette a célokat Stumpf István. Ehhez elsődleges fontosságú az információs technológiák széles körű elterjesztése, az internetes hozzáférés biztosítása, a meglévő információs vagyon digitalizálása, valamint az úgynevezett tartalomipar fejlesztése.

Az információs társadalomról a kancelláriaminiszter kifejtette: az internet az ötletektől a megvalósításokig tartó utat rövidíti le, és a termelési, kereskedelmi költségek mérsékléséhez járul hozzá. - Azzal, hogy a saját nyelvű internetoldalakat főleg a helyi, lokális felhasználók preferálják, a nyelvi sokszínűség is felértékelődik. Ez a jelenség így már nemcsak kulturális megfontolásokból, hanem az új gazdaság megerősödése miatt is fontos - mutatott rá Stumpf István.

Hangsúlyozta: a lokális tartalomipar szempontjából az EU-integráció nem a nemzeti érték, az országvagyon feladását jelenti, hanem az információk cseréjével a sokszínűség előmozdítását valósítja meg.

A kancelláriaminiszter emlékeztetett arra, hogy az EU az idén márciusban Lisszabonban döntött arról, hogy az elkövetkező évtizedben a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságát alakítja ki.

- Jelenleg ugyan az internetoldalak 75 százaléka angol nyelvű és a 100 legforgalmasabb oldalból is 84 amerikai, ám például a mobilkommunikációt és a digitális televíziózást tekintve Európa világelső - mondta el Stumpf István. A tartalomipar szempontjából ellentmondásos a helyzet, hiszen míg a nyomtatott kiadásokból 51 százalékban Európa és csupán 38 százalékban Amerika részesül, addig az elektromos megjelenítések 52 százaléka amerikai és csak 33 százaléka európai származású.