1: Közösségimédia-hírfolyamok: kevésbé közösségi, inkább média

A Facebook felhasználói egyre kevesebb tartalmat osztanak meg, miközben folyamatosan csökken a hírfolyamban megjelenő, számukra releváns információk aránya, és egyre több a fizetett, és médiagyártó cégek által előállított tartalom. A felhasználók ráadásul egyre tudatosabbak az álhírekkel kapcsolatban, és egyre óvatosabban kezelik az eléjük kerülő tartalmakat. Bjorn Taale Sandberg, a Telenor Research vezetője szerint emiatt a felhasználók új platformokat kezdhetnek használni a hírfogyasztáshoz, és -megosztáshoz, amire várhatóan a Facebook is reagálni fog, például a Messenger app és a facebookos csoportok funkcióinak továbbfejlesztésével.

 

2: Tényleg elolvassuk az online ÁSZF-et

Az Európai Unió 2018 közepétől hatályos Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) több változást hoz az adatvédelem terén. Az egyik legfontosabb, hogy innentől maguk a felhasználók számítanak majd a digitális szolgáltatások használatakor keletkezett adatok tulajdonosainak. Az új szabályozás a jelenleginél szigorúbban védi az európai felhasználók adatait, lényegében visszaadja a kontrollt a vállalatoktól a magánszemélyeknek, és például azt is meghatározza, hogyan kérhetnek a cégek engedélyt az adatok használatához. Emiatt az általános szerződési feltételeket (ÁSZF) is meg kell újítani, és bár az új szabályozás az európai felhasználókra vonatkozik, Sandberg szerint valószínű, hogy az olyan globális óriások, mint a Google és a Facebook az egész világon új ÁSZF-fel állnak elő a következő években – amiket a felhasználók tényleg el is fognak majd olvasni.

 

3: A mesterséges intelligencia és a gépi mélytanulás a tömegpiacra lép

A mesterséges intelligencia (MI) és különösen a deep learning*, vagyis a gépi mélytanulási technológiák olyan „varázslatnak” számító szolgáltatásokat tesznek lehetővé, mint a vezető nélküli autók vagy az arcfelismerés. Míg eddig ezek a technológiák főleg az internetes óriáscégeket szolgálták, Sandberg szerint 2018-ban újabb piacokon is megjelennek majd: például az egészségügyben, az energiaiparban, a szállítmányozásban és a telekommunikációban.

 

Ugyanakkor a sikerhez rengeteg munkára lesz szüksége a cégeknek, és bizonyosan sokan elbuknak majd, ha nem mérik fel helyesen az MI és a mélytanulás lehetőségeit, vagy épp készen kapható varázseszközként tekintenek ezekre, nem pedig folyamatosan fejlesztendő technológiaként.

 

4: A blockchain kitör a kriptovaluták bölcsőjéből?

A tavalyi év történései alapján úgy tűnik, hogy a blockchain**, vagyis a blokklánc technológia egyelőre képtelen kitörni a kriptovaluták bűvköréből. A Bitcoin a blockchain működési elvének köszönheti, hogy a hagyományos valutákkal ellentétben központi felügyelőszerv nélkül képes működni, és garantálni a tranzakciók valódiságát. A technológia módosításokkal szembeni ellenállása azonban kihívást is jelent, mivel megnehezíti, hogy más célokra is lehessen használni. A széles körben való elterjedéséhez tehát tovább kell fejleszteni, amihez a Telenor Research vezetője szerint széles körű iparági megállapodásokra lesz szükség. Ez központi irányítás híján komoly feladat lesz, de remélhetőleg 2018 a várható viták mellett megoldást is hozhat erre az ellentmondásra.

 

 

5: 2018, a kiterjesztett valóság éve

A kiterjesztett valóságot (AR; augmented reality) a 2016-ban megjelent Pokémon Go mobilos játékban ismerhette meg közelebbről a világ, idén pedig még több AR-app jelenhet meg. Az Apple mobil operációs rendszere, az iOS legújabb verziója például alapból támogatja, hogy további információval lehessen ellátni bármit, amit a telefon kamerája felvesz. Emiatt sokkal egyszerűbb és elérhetőbb lett iOS-re AR-appokat fejleszteni, így még több ilyen megjelenésére számíthatunk – legyen szó játékokról, vagy például az útvonalat a telefon kamerájának képére vetítő navigációs megoldásokról.

 

6:  A téli olimpián elrajtol az 5G

A 2018-as, Dél-Koreában rendezett téli olimpiai játékok alatt betekintést nyerhetünk majd az 5G mobiltechnológia képességeibe: az első 5G-specifikációk és rádióspektrumok, valamint a hálózatvirtualizáció alkalmazása mellett várhatóan az első valós megoldásokkal is lehet majd találkozni. És hogy mit láthatunk? Például 5G adatkapcsolaton keresztül, drónokkal élőben közvetített képet az éppen levegőben lévő  síugrókról, vagy 5G-közvetítést a hegyi lejtők látványos pontjairól. A Telenor Research szakértői szerint 2018-at végül úgy fogjuk majd számontartani, mint az évet, amikor az 5G-szolgáltatások elindultak.

 

7: Viselhető mobiltárca

2018-ban az okostelefon mellett a slusszkulcs, az okosóra, vagy akár az  internetre kapcsolódó személyautók is digitális fizetőeszközzé válhatnak. A mesterséges intelligencia és a dolgok internete (IoT) személyre szabottabb megoldásokat tesz lehetővé a pénzügyi döntések, a kockázatkezelés és a költségcsökkentés terén. Európában a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új uniós irányelv, a PSD2 bevezetése hoz változást: ennek értelmében a bankoknak hozzáférhetővé kell tenniük az ügyféladatokat harmadik fél, tehát például fintech cégek számára is. A Telenor Research vezetője szerint ez megnyitja az utat a nyílt bankolás és az innováció előtt, és létrejöhet a telekommunikációs cégek valódi mobilfizetési ökoszisztémája. Ugyanakkor a kiberbiztonság terén nagy felelősség is hárul a a pénzügyi rendszereket kezelő vállalatokra.

 

_____________________ 

*A deep learning a gépi tanulási technológiák egyik alterülete, amely óriási modellek és hatalmas adatmennyiségek elemzésével érti meg a világot, és visz közelebb a mesterséges intelligencia megvalósításához. A gépi mélytanulás forradalmi áttörést hoz különböző feladatok automatizálásában, beleértve a képek, szövegek és a beszéd feldolgozását. A deep learning nagyméretű mesterséges neurális hálózatokat használ: e számítógépes rendszerek működése az emberi agy ideghálózataiéhoz hasonló.

**A blockchain/blokklánc tulajdonképpen titkosítással összekapcsolt és biztosított adatblokkok fokozatosan növekvő sorából – tehát blokkláncból – álló elosztott adatbázis. Miután minden egyes blokk tartalmaz egy hivatkozás az előtte lévőre, egy időbélyeget és az adott tranzkcióval kapcsolatos adatot, bárminemű módosítást vissza lehet keresni benne, és emiatt a technológia ellenáll az illetéktelen módosításoknak. A blokkláncot elsőként a Bitcoin, a világ első digitális valutájának kialakításához és működtetéséhez használták fel, de azóta más kriptovaluták fejlesztéséhez is alkalmazták.