Közel kétezren töltötték ki a PROGmasters kérdőívét, amelyből kiderül, hogy az emberek a zokni-szandál vagy szandál-zokni kombinációt leszámítva minden, a fejlesztőkkel/programozókkal kapcsolatos sztereotípiával szívesen viccelődnek.

 

Az eredmények szerint a programozók többsége egyedül vagy a szüleivel él, és csak a válaszadók egyharmada gondolja úgy, hogy párkapcsolatban. Cukros vagy zéró kólát isznak (a kettő együtt 1268 szavazatot kapott), és a gép előtt ülve pizzát esznek.

 

A gép elől nem nagyon állnak fel a szabadidejükben sem, mert akkor játszanak (1245 válaszadó szerint az összes karaktert ismerik a számítógépes játékokból) vagy „inkognitó-módban” neteznek (1286 válasz).

 

Innen zuhannak ágyba hajnali 5-kor (820 válasz), ha egyáltalán pihennek valamikor (548 válaszadó szerint soha nem alszanak). Ha reggel felkelnek és munkába indulnak, azt kapják magukra, amit épp találnak (1160 válasz), de lehet, hogy valamelyik kockás ingüket választják (468 válasz).

 

 

Ilyen lenne egy programozó élete?

A PROGmasters csapata szerint szoftverfejlesztőnek lenni ma már se nem ciki, se nem gáz. Sokat változott a szakma, és még többet változott a közeg. „Nem kell éjjel-nappal dolgoznod, kimondottan jól kereshetsz, biztos és jó hangulatú munkahelyed lehet, jó fej kollégákkal, barátokkal, sok szabadidővel – és igen, lehetsz lány is” – mondta Filep Szabolcs, a PROGmasters egyik alapítója és mentora.

 

A cég aktív, náluk végzett programozókat is megkérdezett a sztereotípiákról. Arra voltak kíváncsiak, hogy változott-e a szoftverfejlesztőkről alkotott képük, amióta személyesen megismerték a programozók világát. 

 

A legtöbben azt gondolták a tanulmányaik megkezdése előtt, hogy ez egy izgalmas szakma, amelyben sok „elvont” ember dolgozik, akik a számokkal és a kódokkal jobb viszonyt ápolnak, mint az emberekkel. Szóval azt, hogy a szoftverfejlesztők egy része „kocka”.

 

Később azonban pozitívan csalódtak: a munkában szerzett tapasztalataik szerint sokkal kevesebb az „elvont” fazon, mint gondolták, a vártnál sokszínűbb a szakma. Szerintük az „igazi” programozók lazák, képesek és szeretnek is csapatban dolgozni, ennek megfelelően pedig társaságban is jó fej, segítőkész emberek.