Az informatika ágazatban évről-évre egyre nagyobb az igény képzett szakemberek iránt. Az oktatási intézmények és a cégek részéről is fokozódó elvárás van a minél szorosabb együttműködésre, azonban ez a szükségszerű közeledés sok területen komoly nehézségekbe ütközik. A szakgimnáziumi tanárok és az egyetemi oktatók egy jelentős része nincs kellően tisztában az iparban zajló folyamatokkal, a munkahelyek elvárásaival és a gyakorlatban használt legkorszerűbb technológiákkal. A cégek szakemberei pedig nem minden esetben látják át azokat a kereteket, amelyekben az oktatási intézményeknek kell boldogulnia. Hogyan tud szót érteni a két terület egymással? Erre és az informatikai szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés más aktuális kérdéseire kereste a válaszokat a március 3-án megtartott tanácskozás 300 résztvevője. 

 

A konferencia nyitógondolatait Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója fogalmazta meg.  A digitalizáció szemléletformáló erejéről beszélve kiemelte, az épülő digitális világ hatással van mindenkire,  feladatokat, kihívásokat teremt az oktatásban is. 

 

Ahhoz, hogy jó válaszokat találjunk, először is a jó kérdéseket kell feltenni, ismerni kell, merre tartunk; ebben a tanárok partnere az infokommunikációs iparág, és ennek hazai piacvezetője, a T-Systems Magyarország. „A 2035-ben érettségiző gyerekek már megszülettek, felelősséggel tartozunk irántunk, ezért is érdemes úgy tekinteni a digitalizációra, mint az okos módon összekapcsolódó világra. Ebben a tekintetben nemcsak a technológia, hanem az emberek, a különböző entitások is kapcsolódnak egymáshoz, nekünk pedig utat kell mutatnunk számukra a digitális térben. Mindeközben körültekintőnek kell lennünk, hiszen gyermekeink álmain lépkedünk.” 

 

Kaszás Zoltán hozzátette, a Telekom és tagvállalata, a T-Systems idén is online játékot hirdet a középiskolásoknak és tanáraiknak azzal a céllal, hogy egymás kompetenciáit erősítve kölcsönösen inspirálódjanak, és a tanárok nyitottabbá váljanak a digitális edukációs tartalmak iránt.

 

A folytatásban Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár kifejtette, hogy az informatikához hasonló rohamosan fejlődő ágazatokban az iskolák nem tudnak lépést tartani a legújabb technológiákkal. Éppen ezért a szakgimnáziumok elsődleges feladata a szakmai alapkészségek megtanítása, a cégek pedig a legújabb technológiák oktatásával vehetik ki a részüket a szakképzésből. A helyettes államtitkár asszony kiemelte, hogy minden szakterületnél szükség van digitális alapkészségek oktatására. 

 

 

Dr. Krasznay Csaba, egy magyar startup, a BalaBit inspiráló sikersztoriját mesélte  el a résztvevőknek.

 

A plenáris szekció zárásaként Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezetője vázolta fel, hogy a technológiai fejlődés eredményeként mi vár ránk az elkövetkező 30 évben. A jövő technológiái kapcsán rámutatott, hogy van két alapvető tényező, amelyek nélkül ezek a trendek csak víziók maradnak: a hálózatok és a kiberbiztonság. A jövő trendjeinek kiteljesedéséhez a hálózatok új, szándék-alapú és intuitív generációjára, továbbá megfelelő biztonságra lesz szükség, és persze az ezekhez értő szakemberekre.

 

Közel 200 intézmény, több mint 40 ezer végzett hallgató, 14 ezer aktív tanuló – ezekkel a számokkal büszkélkedhet a Cisco Hálózati Akadémia hazai programja, amely jól példázza, milyen sikeres lehet az oktatás, a köz- és magánszféra együttműködése. Magyarországon 20 éve kezdődött az oktatás megszervezése, az évfordulót egy óriás torta elfogyasztásával ünnepelték meg a résztvevők. 

 

Délután három szekcióban folytatódott a szakmai tanácskozás programja.

 

A konferencia napján és helyszínén rendezték meg a WorldSkills Kazan 2019 szakmai világbajnokság nemzeti válogatójának középdöntőjét is, ahol 12 fiatal informatikus versenyzett az áprilisi döntőbe jutásért. Közülük kerül ki az a versenyző, aki jövőre Kazanyban hazánkat képviseli majd a nemzetközi versenyen.