A díjat 2017-ben a család alapította azzal a céllal, hogy az egyetemi matematikaoktatásban kiemelkedő, sok diákot motiváló fiatal matematikus oktatókat jutalmazzák. A díj névadója Gács András (1969-2009) matematikus, aki kutatási eredményei mellett sokoldalúságával, nyitottságával és humorával hatott inspirálóan a diákokra. 

 

 

„Olyan díjat szeretnénk évről évre átadni, ami szakmai rangján túl felidézi azt is, ahogyan Andrásra a rokonai, barátai, kollégái emlékeznek. Sokat beszélgettünk arról, pontosan mit is szeretnénk díjazni: a talán legjobban mérhető tudományos teljesítményt, a nehezebben mérhető, de mégis jól látható tanári munkát, vagy azt a megfoghatatlan, megfogalmazhatatlan szellemi örömöt, amivel András olyan sokféle terület felé fordult? Végül arra jutottunk, hogy jó volna, ha a díj mindezt tükrözné: ha a kuratórium a tudományos eredmények mellett a jelöltek oktatói kvalitásait is figyelembe venné, és a díj kiegészítőjeként adott apró ajándékok – színházjegyek, társasjátékok, uszodabérletek vagy gólyalábak – pedig jeleznék az érdeklődésnek, a szellemi és érzelmi inspirációnak azokat a forrásait, amelyek a kiváló szakembereket hasonlíthatatlan személyiségekké teszik” – hangsúlyozta a díjátadón a család nevében Gács Anna, Gács András húga. 

 

 

A szegedi és a budapesti matematikus a díszoklevél és a maguk által választhatott játékos tárgyjutalmak mellett a hazai egyetemi élet díjazásai között kiemelkedő mértékűnek számító 150-150 ezer forintos díjazásban és egy különleges műtárgy elismerésben is részesült. A díj elbűvölő, összetett, megfejthetetlen formája jelképezi, hogy a szellemi teljesítmény és a személyes varázs, a tudományos eredmények és a fiatal kollégák iránti felelősségérzet, vagyis a tehetség, a szorgalom és a szüntelen kíváncsiság nem választhatók el egymástól.