Kilenc új kortárs magyar animációs film, illetve sorozatrész készülhet 60,6 millió forintból a testület döntésének köszönhetően, valamint a Médiatanács egy indonéziai állatcsempészekről szóló forgatás költségeit is állja, és elfogadta a hírműsorok bűncselekményekről szóló tavalyi hírarányainak elemzését is.  

 

Filmes pályázatok

A Médiatanács 60,6 millió forinttal járul hozzá kilenc animációs film, illetve animációs sorozatepizód elkészítéséhez a Magyar Média Mecenatúra Program idei Macskássy Gyula-pályázatának első fordulójában. Zefír és Rebeka történetével folytatódik a Cigánymesék Szoboszlay Eszter rendezésében, Egerszegi Krisztina és Kárpáti Rudolf után pedig a Polgár-lányok első gyerekkori sikereit mutatja be a Cserebogarak újabb epizódja (rendező: B. Nagy Ervin). Gyulai Líviusz készít új részt az Egy jenki Artúr király udvarában című időutazós meséhez. A Budapest Spaceport – egy jövőbeli űrkikötőben játszódó történet – második epizódját Bálint Szilárd rendezi, valamint Pál Balázs jóvoltából folytatódik a bájos és jókedvű tehénlányról szóló Lilly csodálatos világa című animációs sorozat is. Marci kertje (r.: Benkovits Bálint) címmel lesz látható egy új sorozat első epizódja, amely a kertészkedés örömeibe vezeti majd be a kicsiket és a nagyokat. Három önálló alkotás is támogatást kapott. Az Attitűd (r.: Pataki Szandra, Kemény Zsuzsanna) főhőse az egyre inkább széthulló életével próbál meg együtt élni úgy, hogy körülötte a tárgyak valóban kettéhasadnak és eltűnnek. Egy távoli, különös bolygót hagy maga mögött egy asztronauta a Szökési sebesség című alkotásban, amelyet Rebák Tamás jegyez majd. Az elválásról és egy új élet felépítéséről beszél majd Rófusz Kinga az Otthon című animációban. A pályázat második fordulójára június 28-ig kell beküldeni a szinopszisokat. 

 

Az ad hoc események azonnali, helyszíni forgatási munkálatainak támogatására kiírt Escher Károly-pályázaton a tanács 1,6 millió forinttal támogatja dr. Garai Cintia indonéziai illegális papagájkereskedelemről szóló filmjéhez készülő jelenetek elkészítését. A felvételek egy egyedülálló genetikai kutatást örökítenek majd meg, amely segíti az állatcsempész-útvonalak felderítését is. 

 

Műszaki pályázati felhívás és televíziós műsorok éves gyártási támogatásáról szóló döntés

A mecenatúraprogram a rendszeresen jelentkező közéleti, kulturális magazinműsorok és hírműsorok készítését célzó pályázatának idei első fordulójában összesen 102 millió forintot ítélt oda huszonhárom helyi és körzeti televíziós műsorszám egy éven át tartó támogatására. A közéleti magazin kategória nyertesei a Dunaföldvár TV, a Ladány Televízió, a Csurgói és a Kistelek Városi Televízió, az RTV Szekszárd, a VTV Mór, a Városi Televízió Bóly és a Városi Televízió Füzesabony. Hírműsor kategóriában hat televízió pályázott eredményesen: az Érd és a Zemplén TV, a szekszárdi Tolnatáj Televízió, a békéscsabai 7.Tv, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sugárzó Kölcsey Televízió és a TV Eger. Kulturális magazinok elkészítéséhez kapott támogatást a Debrecen Televízió, a Zemplén TV, a Kölcsey Televízió, a Gyöngyösi Városi Televízió, a fővárosi Hatoscsatorna, a pécsi Pannon televízió, a Városi TV Szeged, a TV Budakalász és a Bajai Televízió. 

 

A testület a mecenatúraprogram keretében idén is döntött annak a 110 millió forintos keretösszegű pályázatnak a meghirdetéséről, amely a közösségi, ún. lineáris médiaszolgáltatók – a műsorrend alapján üzemelő, hagyományos rádiók, televíziók – műszaki fejlesztését célozza. Az igényelhető maximális támogatás televízióknál ötmillió forint, rádióknál hárommillió forint, kisközösségi rádióknál egymillió forint, de nem haladhatja meg a tervezett összköltség 80%-át. Az első fordulóra a jelentkezési határidő július 12., és a legalább 50 ezer forint értékű eszközök vásárlására lehet pályázni.

 

Bírság szabálytalan rádiós műsorrendek miatt

A Médiatanács a kereskedelmi karcagi Aktív Rádió 93,8 és tiszakécskei Aktív Rádió 102,2 egy-egy tavaszi adáshetének vizsgálata után 80 ezer forintos bírságot szabott ki azok médiaszolgáltatójára, mert bár a két rádiónak napi négy órában saját műsort kellene sugároznia meghatározott helyi tartalommal, de azok ekkor is a velük egy hálózatba tartozó szolnoki Aktív rádió műsorát adták közre. A Médiatanács a bírságok kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.

 

Továbbra is betartják a hírműsorok a húszszázalékos szabályt

Tavaly sem lépték át a hírműsorok a törvényben előírt húszszázalékos arányt a közvélemény tájékoztatását nem szolgáló bűncselekmények bemutatásában a Médiatanács által elfogadott tanulmány szerint. Az NMHH 2011 óta évről évre elemzi a határérték betartására kötelezett médiaszolgáltatók gyakorlatát saját Iris műsoradatbázis-elemző szoftvere, illetve a kódolásokat végző munkatársak segítségével. Idén a Duna TV Híradó, a Kossuth Rádió Déli Krónika, az M1 esti Híradó, az RTL Klub Híradó és a TV2 Tények 2017-es adásait vizsgálta. A legmagasabb arányban továbbra is a Tények adott közre bűncselekményekről szóló riportokat (15,4%), ez ugyanakkor több mint négy százalékpontos csökkenés a 2016-os értékhez (19,8%) képest. A Tényeket az RTL Klub Híradó követte 14,9 százalékkal, a számarány minimálisan emelkedett az előző évi 14,1 százalékhoz képest. A nagyközönség a legkisebb valószínűséggel a Déli Krónikában (0,8%) találkozhatott a kérdéskörrel.

 

A hatóság vizsgálta a közélethez kevéssé kapcsolható, úgynevezett „azonnali hatást kiváltó”, érzelmekre ható hírek megjelenését is, amelyek magukba foglalják a bűncselekményekről szóló híradásokon túl – többek között – a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetekről és természeti katasztrófákról szóló riportokat. A Tények 46,9 százalékát, az RTL Klub Híradó 40,9 százalékát adták ilyen összeállítások, ami 2016-hoz képest mindkét csatornánál csökkenést jelent (TV2: 52,6%, RTL Klub: 42,5%). A balesetek, tragédiák témakörén belül a közlekedési szerencsétlenségek álltak az első helyen, amit a szélsőséges időjárás okozta katasztrófák és károk, majd a háztartási balesetek követtek.

 

A vizsgált műsorokban a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények –  mint például uzsora, lakásmaffia a szociális indíttatású bűncselekmények körében, a merényletek, etnikai alapú bűntények, valamint a hivatalos személyek ellen elkövetett bűncselekmények – nem részei a húszszázalékos limitnek, e kategória részesedése a kereskedelmi csatornák esetében számottevően visszaesett 2016-hoz képest (TV2: 12,1% vs. 7,3%, RTL Klub: 10,7% vs. 7,2%). Amíg a kereskedelmi médiaszolgáltatók a hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket érintő bűntetteket szerepeltették a leggyakrabban, addig a közszolgálati csatornákon a terrorcselekmények voltak meghatározók. A teljes tanulmány elérhető az NMHH honlapján.