A TA részvényei 9 eurós áron kerültek forgalomba, és azóta, némi hullámzás után, csütörtökig 7,80 euróig küzdötte le magát. Ennél olcsóbban az olasz cég aligha juthat a jövőben TA-részvényekhez.

A TA tőzsdei bevezetésekor a TI az addigi részesedéséhez további 4,7 százaléknyi részvényt kapott kárpótlásul, mivel a kibocsátási árfolyam lényegesen alacsonyabb volt, mint amennyiért korábban a TI vásárolta eredeti TA-részesedését. Az olaszok ugyan a kibocsátási prospektus szerint kötelesek a tőzsdének, az osztrák értékpapír-felügyeletnek és a TA-nak jelenteni, ha növelik részesedésüket, viszont eltérnek a nézetek arról, hogy milyen rész esetén kell készpénzes ajánlatot tenniük az összes TA-részvényre.

Szakértők szerint ezt akkor kell megtenni, amikor a TI része meghaladja az ÖIAG osztrák állami vagyonkezelő tulajdonában lévő 44,4 százalékot, ami de facto a cég feletti ellenőrzést jelentené.

A Der Standard című lap csütörtökön kudarcnak minősítette minden idők legnagyobb ausztriai részvénykibocsátását, amely a Telekom Austriáé volt. Nem csupán az ár eleve csekély, s azóta többnyire csökkenő volta miatt, hanem azért is, mert a várakozásokkal ellentétben nemhogy nem duplázta meg, de csak egy százalékkal növelte a kisrészvényesek számát az országban. Az új részvényesek jelentős része pedig a TA alkalmazottai közül kerül ki, akik 40 százalékos engedménnyel kapták az értékpapírt. A Der Standard szerint a pénzügyminiszter is alighanem jobban járt volna, ha a hatalmas reklámköltségeket felemésztő kibocsátás helyett eleve az olaszoknak adja el a most privatizált részt.

Közben a TA folytatja állami monopóliumból piaci vállalattá való átalakulását: évi 330 millió schillinget szándékozik megtakarítani többek között azzal, hogy három év alatt ötezer főt leépít 15 500 alkalmazottja közül, részben különböző egységek kiszervezése útján.