A Bizottság megállapította, hogy a cégek jogsértést követtek el, mert éveken keresztül megszabták, hogy forgalmazóik, és különösen az online értékesítéssel foglalkozó kereskedőik meghatározott ár alatt nem értékesíthették termékeiket a fogyasztóknak. A megbírságolt cégek Európa több országában is alkalmazták jogsértő gyakorlatukat, amelynek eredményeként a gyártók számos elektronikai cikk, így például laptopok, fejhallgatók, hifi-berendezések, háztartási elektronikai eszközök árát tartották a versenyárnál magasabb szinten. Az egyik elektronikai cikkeket gyártó cég annak érdekében, hogy fenntartsa termékeinek a tagállamok között fennálló árbeli különbségét, azt is kikötötte, hogy forgalmazói nem értékesíthetnek más tagállambeli fogyasztóknak. A gyártók folyamatosan ellenőrizték, hogy kereskedőik betartják-e az általuk meghatározott minimálárakat, és ha szabályszegést tapasztaltak, akkor megbüntették a forgalmazóikat, például úgy, hogy nem teljesítették a renitens kereskedők által leadott rendeléseket.

„Versenyjogi szemmel az árrögzítés az egyik legsúlyosabb jogsértésnek számít akkor is, ha nem versenytársak kartelleznek egymással, hanem például egy szakmai szövetség határozza meg tagjainak minimálárait vagy egy gyártó, nagykereskedő követeli meg a forgalmazóitól, hogy meghatározott áron értékesítsék a termékeiket. Az utóbbi években több versenyhivatal is kiemelt figyelmet fordított a forgalmazási hálózatok vizsgálatára és több országban rekordméretű bírságok születtek hasonló ügyekben” – mondta el dr. Miks Anna a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

Bár a Bizottság az elmúlt években nem volt különösebben aktív a vertikális árrögzítés elleni fellépésben, a mostani döntések azonban változást jeleznek e téren és egyben arra is rámutatnak, hogy az uniós versenyhatóságok kiemelt feladatuknak tekintik az online kereskedelem korlátozása elleni fellépést. Erre utal az is, hogy a Bizottság előtt még számos, az online kereskedelem tiltása vagy korlátozása miatt indított eljárás van folyamatban.