- Így nem csak a már most távközlési kapcsolattal rendelkezők megelégedettsége nő, de csökken a szolgáltatásból a földrajzi vagy szociális helyzetük miatt kimaradók száma is - emelte ki Frischmann Gábor.
A liberalizált piacról szólva jelezte: az új jogi keretek egy olyan aszimmetrikus szabályozást valósítanak majd meg, amely az erősebb szolgáltatásokra nagyobb terhet, több kötelezettséget ró.
- A törvény hatályba lépését követően megszűnik a Matáv monopolhelyzete, s az újonnan belépő szolgáltatók, a mobiltársaságok, valamint a területi koncessziós társaságok között esélyegyenlőség alakulhat ki - szögezte le a Híf elnöke.
Hozzáfűzte: nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentőségű a távközlési piac liberalizációja, hiszen a hatékonyság növekedésével a gazdaság minden szférájára kiterjedő, bár jelenleg is húzóágazatként szereplő telekommunikációs szektor még inkább hozzájárulhat a fejlődéshez.
A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság illetékese, Erényi István beszámolt arról, hogy az egységes hírközlési törvény tervezete már tárcaegyeztetésen van, így várhatóan a jövő év első felében az Országgyűlés elé kerülhet. - A piaci helyzet és a jogi szabályozás közötti harmónia egyre nehezebb fenntartása miatt azonban az új törvény hatályba lépéséig szükséges az érvényben lévő távközlési törvény módosítása is. Ezt valószínűleg 2001 elején fogadja majd el az Országgyűlés - tette hozzá Erényi István.