„Nálunk is számos cég üzemeltet már szoftverrobotokat, vagy éppen a bevezetés közepén tart” – ismerteti magyarországi tapasztalatait Szegedi Zoltán, az IFUA Horváth & Partners partnere. „A térhódítás fő oka itthon is az, hogy nagyon jó és gyors eredményeket lehet elérni robotizált folyamatautomatizálással. További ösztönzést ad a munkaerőhiány; a betöltetlen állások miatt a cégeknél nagy szükség van arra, hogy a feladatokat robotokkal végeztessék el” - teszi hozzá.

 

A felmérést végző cég szakértői négy szintet különböztetnek meg az intelligens folyamatautomatizáláshoz vezető úton. Ebben a modellben az említett RPA jelenti az első – belépési – szintet. Ezt követi a kognitív automatizálás (Cognitive Automation). Utóbbi alatt olyan gépi tanulásra alkalmas szoftvert értünk, amely kisebb, nem strukturált adattömegben képes mintákat felismerni és ennek alapján egy önmagát folyamatosan javító algoritmust kidolgozni. A harmadik szint a digitális asszisztenseké, amelyek emberekkel kommunikálnak. Szöveg- vagy beszédfeldolgozást végeznek, és arra tanítják őket, hogy felismerjék az emberek szándékát. A legmagasabb szinten az autonóm ügynökök (Autonomous Agent) találhatók. Ezek komplex szoftverrendszerek, amelyek bármilyen, korlátlan mennyiségű adatot képesek feldolgozni, s ítélőképességük jobb, mint az emberé. Ilyenek például az önvezető autók. Valójában csak ezeket lehet mesterséges intelligenciának (MI) nevezni.

 

A robotizálás második és harmadik szintjével minden harmadik vállalat foglalkozik, de egyelőre csak terveik vagy pilot projektjeik vannak. Az elkövetkező egy-két évben várható ezek gyakorlati alkalmazása.

 

A szakértők 12 különböző ágazatban 180 vállalati döntéshozót kérdeztek meg Németországban, Ausztriában és Svájcban. A felmérésben résztvevő döntéshozók 55 százaléka szerint az automatizálásban a legnagyobb kihívást a munkatársak ellenállásának leküzdése jelenti. Ennek ellenére a többség kitart amellett, hogy az automatizálás folyamatát egészen a harmadik szintig végigvigye.

 

Az IFUA Horváth & Partners német nyelvterületen végzett felmérésének résztvevői szerint az elkövetkező öt évben a teljes munkaidős állások több mint tíz százaléka szűnik meg az automatizáció és a robotizáció terjedése miatt. További öt év múlva az állások csaknem egyötöde (18 százaléka) válik feleslegessé – vélik a vállalati döntéshozók.

 

A kérdés az, hogy idővel jönnek-e létre új állások a robotizáció miatt, ahogy ma ezt sok szakértő jósolja. Ha pedig létrejönnek új állások, akkor ezeket vajon képesek lesznek-e betölteni olyan dolgozók, akiknek nincs felsőfokú végzettségük vagy informatikai szaktudásuk.