Gerő László: - Nekünk nemcsak az a feladatunk, hogy itthon képviseljük a Microsoft érdekeit, hanem a híd szerepét is vállalnunk kell, hogy a tengerentúli technológiák eljussanak ide. Nagyon lényeges szempont, hogy ne másoljuk le szolgaian az amerikai megoldásokat, hanem azokat adaptáljuk, és így fordítsuk a hazai felhasználók hasznára. Ezért van szükségünk a piacon tapasztalattal rendelkező, itt jártasságot szerzett partnerekre. A Microsoft magyarországi legális felhasználóinak száma megközelíti az egymilliót. A becslések szerint több mint 2,5 millió, azaz minden negyedik magyar ember naponta találkozik számítógépekkel, és a munkája, a cége sikeréhez fontos a jól működő informatikai rendszer. Ezen keresztül érthető meg igazán, milyen jelentősége van annak, hogy hazánkban is meghonosodjanak a legkorszerűbb technológiák. Az viszont különféle problémákat vet fel, hogy hiába 92%-os a Microsoft piaci részesedése az asztali PC-k esetében, a felhasznált szoftvereknek kevesebb mint 50%-a legális. Ez a rossz arány Európához való kapcsolódásunk szempontjából is elgondolkoztató. Igyekszünk tehát a "tiszta" szoftverfelhasználás fontosságát is hangsúlyozni a hazai vállalatoknak.

Monitor: - Mit kínálnak ezeknek a vállalkozásoknak év végén?

Vityi Péter: - Meglepően sokat! Néhány tanácsadó szerint a magyar informatikai beszerzési év csak két hónapig tart: a főszezon november-decemberre korlátozódik. Tény, hogy év végén valóban mindig felfut a kereslet, még inkább ezt várjuk idén, hiszen most a szoftverlegalizáció jó néhány cégnél központi kérdés. Elsősorban őket akarjuk segíteni azzal, hogy újra meghirdettük 5-ről 6-ra akciónkat. Ez azt jelenti, hogy hat teljes MS Office irodai alkalmazáscsomagot kap, aki ötöt kifizet - ráadásul most a Professional változatot kapja felár nélkül. Ez még a klasszikus üzlet. Ami a jövőbe mutat, az a szoftver előfizetésének lehetősége.

Monitor: - Kapcsolódik ehhez az ASP-szerződések rendszere?

Vityi Péter: - Igen, már elindítottuk az úgynevezett Open Előfizetést (OSL), amely a legalább 25 PC-vel rendelkező cégeknek nyújt nagyon kedvező, éves díj mellett teljes körű szoftvermegoldást, de az alkalmazásszolgáltatói szerződések is előkészületben vannak, januártól itthon is megjelenhetnek az MS ASP-k. Aki e cégek szolgáltatásait igénybe veszi - internetes technológiák közvetítésével -, a Microsoft szoftvereit egy szolgáltatás részeként havidíjért kapja.

Monitor: - Ökoszauruszok helyett új gazdaság. Mit jelent ez a Microsoft szótárában?

Gerő László: - Változás történt a Microsoft filozófiájában, tükrözve azt az evolúciót, amely a felhasználók, vevők attitűdjében is bekövetkezett. Ma már hiába kitűnő egy termék, hiába elsőrendű a piacra vitel, az ügyfél nem akar "szoftvert" venni. A felhasználóknak informatikai problémáik, megoldandó feladataik vannak, és ezekre keresnek megoldásokat, amelyekhez Microsoft-termékek is felhasználásra kerülhetnek. Így a fejlesztési munkát a felhasználók igényeihez, a pozicionálást pedig a megoldandó feladatokhoz illesztjük. Ezért is kezeljük kiemelt fontosságú feladatként, hogy a közeljövőben erősítsük a magyar szoftverfejlesztők, közöttük is természetesen a Microsoft-platformra programot írók helyzetét a piacon, segítséget nyújtsunk termékeik tökéletesítésében, piacra vitelében. Kollegáim három hónap alatt feltérképezték a szoftverházakat Magyarországon. Nagyszerű "felfedezéseink" vannak, igen sok ígéretes, független szoftvergyártó dolgozik az ország minden részén.

Vityi Péter: - Ma a világgazdaság termelési és értékesítési struktúráiban azok a sikeres vállalatok, amelyek az információt a leggyorsabban szerzik meg, dolgozzák fel, és juttatják el a saját célközönségükhöz. Az internet és a köré épülő technológiák nélkül mindez elképzelhetetlen. Úgy gondolom, az új gazdaság utat nyit annak a platformnak, amelyet a Microsoft .Net, vagyis a "dotnet" gyűjtőnév alatt kínál. Ez nemcsak egy új szervercsalád, de új moduláris fejlesztési koncepció is. Az elmúlt 4 évben összesen 11 milliárd dollárt költött a cég ezerhétszázféle szoftverének fejlesztésére, és ennek az erőfeszítésnek jó része a ma "dotnet-platformként" ismert technológiákra irányult. Jövőre a Microsoft több mint 3 milliárd dollárt szán kutatásra és fejlesztésre. Összehasonlításul annyit, hogy a cégünknél a 20 ezres létszámot meghaladó fejlesztői team nagyobb innovációs költségvetéssel gazdálkodhat, mint amilyennel a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal számol - és ez a termékek minőségében, hasznosságában is megjelenik.