Ötvenmillió forintos keretösszeggel idén is meghirdette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Cserés Miklós-pályázatot hangjátékok és hangjátéksorozatok gyártásának vissza nem térítendő támogatására. A legutóbbi médiafelügyeleti döntések között a testület 1,25 millió forintra bírságolta a TV2-t helytelen korhatár-besorolás miatt. A grémium elfogadta a kereskedelmi televíziók termékmegjelenítését vizsgáló friss tanulmányt, amely szerint 2018 első félévében majdnem negyedével kevesebb termékmegjelenítés fordult elő 2017 azonos időszakához képest.
A Mecenatúraprogram keretében meghozott döntések
A testület meghirdette az idei Cserés Miklós-pályázatot a Magyar Média Mecenatúra Programja keretében, összesen 50 millió forint keretösszeggel. A támogatásra eredetileg is rádióra írt vagy magyar irodalmi művek feldolgozásából készült, illetve gyerekeknek szóló hangjátékokkal és hangjátéksorozatokkal lehet pályázni. A szinopszisok beadási határideje november 29. A grémium ebben az évben is várja a határon túli jelentkezők pályázatait, és idén először a legalább százezer fős vételkörzetű rádiók is jelentkezhetnek a felhívásban rögzített feltételekkel.
A Médiatanács – szintén a mecenatúraprogram keretében – összesen 40,5 millió forinttal támogatja tizenhárom tévé és rádió pályázatát a közösségi és kisközösségi médiaszolgáltatók műszaki fejlesztését szolgáló idei pályázat második fordulójában. A kilenc sikerrel pályázó televízió a Tótvázsony TV, a Városi TV Mohács, a Csurgói Városi Televízió, a Hajdúnánási Televízió, a fővárosi Centrum TV és a Bonum TV, a ládbesenyői központú Irány Tv, a tahitótfalui Danubia Televízió, valamint a gödöllői Régió Plusz Televízió. A rádiók között négy szolgáltató: a szombathelyi Credo Rádió, a siófoki Balaton Rádió, a veszprémi Mária Rádió és a miskolci Csillagpont Rádió nyerte el a támogatást.
Az ad hoc események azonnali, helyszíni forgatási munkálatainak támogatására kiírt Escher Károly-pályázaton a testület 1,5 millió forintot ítélt meg A félelem nélküli ember című készülő dokumentumfilm forgatásához. A film központi alakja Baránszky Tibor lesz, aki 1944-ben, a nyilasok hatalomátvételekor fiatal papnövendékként közel háromezer zsidó életét mentette meg.
Médiafelügyeleti bírságok
Állampolgári bejelentésre indított vizsgálatában a Médiatanács 1 millió 250 ezer forint bírságot szabott ki a TV2 szolgáltatójára, miután a csatorna az augusztus 18-i adásában a 007 Spectre – A fantom visszatér című film vágatlan változatát – helytelenül – 16 helyett 12 éven aluliaknak nem ajánlott alkotásként sorolta be, és a 16-os korhatári kategóriának nem megfelelő 19 órás kezdéssel tette közzé. A filmnek meghatározó eleme volt az erőszak, egy jelenetben az ábrázolás intenzitása meghaladta a 12 éven aluliaknak nem ajánlott kategóriában elfogadható mértéket, így azt a 16 éven aluliaknak nem ajánlott kategóriába kell sorolni, és az csak este kilenc óra után sugározható.
Egy júliusi adáshét vizsgálata alapján a Rádió 1 komlói, pécsi, dunaújvárosi, debreceni és békéscsabai adásaiban a Médiatanács műsorrendi eltéréseket állapított meg. A legtöbb rádió esetében a szolgáltató a szerződésében vállaltnál kevesebb magyar zenét, helyi és közszolgálati hírt tett közzé, de előfordult az is, hogy túl sok ismétlést vagy – adásszünet miatt – túl kevés saját műsoridőt sugároztak. A Médiatanács egyúttal megállapította, hogy a debreceni rádió médiaszolgáltatója a vizsgált időszakban tizennégy alkalommal mulasztotta el a reklámblokkot megelőző akusztikus figyelemfelhívást, ezért felszólította a médiaszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen jogsértésektől. A testület a debreceni rádió szolgáltatóját 50 ezer forintos, a felsorolt rádiók szolgáltatóit pedig 40-40 ezer forintos bírság megfizetésére kötelezte, a komlói és a pécsi rádió közös szolgáltatója összesen 80 ezer forintos bírságot kapott.
A nyíregyházi vételkörzetű Mustár Rádió kevesebb szöveget, helyi és közszolgálati műsorszámot, valamint több ismétlést tett közzé a hatósági szerződésében vállaltakhoz képest, ezért a tanács 20 ezer forintos bírság megfizetésére kötelezte.
A Médiatanács a bírságok kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.
Rádiós pályázatok
A Kaposvár 99,9 MHz helyi rádiós pályázaton a grémium az egyetlen, a törvényi és a pályázati követelményeknek megfelelő ajánlatot benyújtó Mambó Rádió Kft.-t nyilvánította nyertesnek. A szolgáltató kereskedelmi jelleggel, a Budapest 96,4 MHz-cel hálózatba kapcsolódva sugároz majd műsort.
A Médiatanács véglegesítette és közzétette honlapján a Baja 88,7 MHz és a Solt 94,1 MHz helyi rádiós frekvenciák kereskedelmi jellegű hasznosítására kiírt pályázati felhívásokat, miután a frekvenciákon a médiaszolgáltatási jogosultság jövő februárban, 12 év után végleg lejár.
A Dél-Budapest 90,9 MHz körzeti közösségi rádiós pályázaton a testület az alaki vizsgálat után hiánypótlásra szólította fel az egyetlen ajánlattevőt, a Magyar Jazz Rádió Kft.-t.
A szolgáltatók közös kérelmére a Médiatanács megszüntette a Székesfehérvár 101,8 MHz-et használó VLNC FM Rádió Kft. és a Budapest 96,4 MHz-en működő Radio Plus Kft. közötti hálózatba kapcsolódást, és kérelmüknek részben megfelelően engedélyezte, hogy a székesfehérvári jogosultság önálló, 24 órás adással működjön tovább 101,8 BEST FM néven. A testület ezen kívül engedélyezte – szintén a szolgáltatók közös kérelmére – a Székesfehérvár 94,5 MHz-en sugárzó Fehérvár Rádió Kft. hálózatba kapcsolódását a Radio Plus Kft. Budapest 96,4 MHz médiaszolgáltatási jogosultságával, valamint hogy a rádió 94.5 Rádió 1 néven szóljon tovább.
A termékmegjelenítések legnépszerűbb hordozói a magazinműsorok
A Médiatanács elfogadta az országos kereskedelmi televíziók 2018 első félévében sugárzott műsorainak termékmegjelenítését vizsgáló tanulmányt. A felmérés az RTL Klub és a TV2 programjaira, a szolgáltatók saját gyártásban készített produkcióira fókuszált. A félév alatt összesen 15 471 termékmegjelenítést azonosítottak, majdnem negyedével kevesebbet, mint 2017 azonos időszakában (19 162). A tendenciát egyfelől magyarázhatja, hogy a vizsgálatba került programok 22 százaléka egyáltalán nem tartalmazott termékmegjelenítést, másfelől nagy számban jelentkeztek a szóban forgó hirdetési módszert kevéssé használó szórakoztató showműsorok.
A legtöbb ilyen típusú hirdetés a TV2 Bezár a Bazár! (1414) című műsorához kapcsolódott, ezt követi az RTL Klubon futó Reggeli (1197) és a Fókusz (1126). A műfaj szerinti összesítésben a magazinműsorok vezetnek: itt összesen 10 343 termék bukkant fel, ami az összes ilyen típusú közzététel 66,8 százaléka. E kategórián belül a szolgáltatómagazinok voltak reklámozási szempontból a legsikeresebbek, 4009 termékmegjelenítéssel. A vizsgált időszakban összesen 2571 féle márkát azonosítottak (RTL Klub: 1610, TV2: 1296). Az év első hat hónapjában a Spar/Interspar (527 eset) szerepelt a leggyakrabban, és ez a márka vezeti a listát az RTL Klubnál is (522 eset). A TV2-nél a Neckermann (275 eset) volt az időszak vezető hirdetője, a márka az összesített listában a második helyet érte el (299 eset).
Amíg a korábbi években a szolgáltatók túlzottan is bebiztosították magukat a termékmegjelenítésre felhívó feliratok használatában, ez a módszer jelenleg kevésbé jellemző; a szolgáltatók egyre következetesebben használják a felhívást, amelyet tényleges termékmegjelenítés követ. A teljes tanulmány az NMHH honlapján olvasható.