A nemzetközi AI versenybe belépő új szereplők számára a működőképes ökoszisztéma megteremtése kulcsfontosságú. Az Egyesült Államok vezeti a mezőnyt, ugyanis a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok 40%-a működik itt. Nem sokkal lemaradva, másodikként szerepel a rangsorban 22%-kal Európa, megelőzve Kína és Izrael területén létrehozott startupokat. 

 

A „Mesterséges Intelligencia – Stratégia európai startupok számára” tanulmányban megfogalmazott és Európa-szerte alkalmazható javaslatokhoz mintegy 3500, mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalkozást vizsgált az Asgard és a Roland Berger. 

 

„A második hely ugyan azt mutatja, hogy Európa dinamikusan fejlődik, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a MI ökoszisztéma koordinálását és struktúrája tekintetében a jelenleg rendelkezésre álló európai eszközök továbbra is széttagoltak, világos és egységes Uniós stratégia nélkül. Pedig Európának nincs más választása, mint egy nyelvet beszélni az AI területén.” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere. 

 

Európának két kihívással kell szembenéznie: ki kell nevelnie a mesterséges intelligencia élharcosait és előnyt kovácsolva a piaci versenyből, gyorsan kell alkalmaznia bizonyos MI technológiákat, úgy, hogy közben ne kerüljön hátrányba a fejlettebb Amerikával és Ázsiával szemben.

 

 

Az európai gazdaság legfontosabb ágazatai még küzdenek a mesterséges intelligenciával

Nemzetközi összehasonlításban eddig egyetlen európai ország sem érte el a kritikus tömeget a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok számában: Nagy-Britannia a negyedik helyet foglalja el (245 startup), Franciaország a hetedik helyen van (109 startup), Németország pedig a nyolcadik helyet tudhatja magáénak (106 startup). „Az eredmények világosan mutatják, hogy az intézkedésekre európai és nem csak nemzeti szinten van szükség és szorgalmazni kell a vonzó gazdasági környezet megteremtését.” – mondta Schannen Frigyes.  

 

Az európai szinten gazdaságilag fontos iparágakban alulreprezentáltak a startup cégek: az energiaiparban mindössze 2 %, az autóiparban, építőiparban, mezőgazdaságban 1 %, az államigazgatásban pedig még ennél is kevesebb. „Azt vártuk, hogy az olyan technológiák melyekben Európa vezető szerepet töltbe, úgy mint a robotika, a dolgok internete (IoT) vagy az önvezető autók, nemzetközi összehasonlításban felülreprezentáltak lesznek, az eredményeink azonban mást mutatnak. Felvetődik, vajon a fejlett európai ipar képes lesz-e alkalmazkodni a technológiai trendekhez és megtartani vezető szerepét.” – mutat rá Schannen Frigyes. 

 

 

Keretrendszer kialakítása az európai AI-startupok fejlődése érdekében

A Roland Berger szakértői szerint európai szintű intézkedéscsomagokat kell létrehozni, hogy a MI-startupok fejlődését kontinens szerte elősegítsék. Javaslataik az alábbiak:

1. Európai szintű vállalkozói státusz a startupok számára

Az úgynevezett Fiatal Európai Startup-státusz (Young European Start-up-Status, röviden: YES!), hozzásegítené ezeket a cégeket az állami finanszírozású pénzügyi és szociális programokhoz és kaput nyitna a teljes európai piacra. Egy ilyen kategória elősegítené a határokon átívelő üzleti kapcsolatokat, a magasan kvalifikált munkavállalók toborzását és a nemzetközi befektetéseket. A YES! kereteit és konkrét tartalmát európai szinten kell rögzíteni, túl kell mutatnia a már meglévő nemzeti kezdeményezések összehangolásán. 

 

2. A startup-befeketések elősegítése

Viszonylag kevés tőke áramlik az európai AI-startupokba a 2017-es összesítések alapján: Franciaországban 3 millió dollár, Németországban 2 millió dollár folyt be, míg ez a szám az Egyesült Államokban 10, Kínában 36 millió dollárt tesz ki. Azért, hogy ezen a helyzeten javítani lehessen, Európának támogatnia kell a nagyvállalatok befektetéseit és általában az innováció finanszírozását.  A EU finanszírozásból megvalósuló PPP beruházásoknak szintén nagyobb szerepet kell betölteniük az európai befektetési alapokon keresztül, egy európai innovációs ügynökség létrehozása pedig nagyban elősegítené az AI-ökoszisztéma fejlődését. 

 

3. A tehetségek bevonzása

Európának vonzó célponttá kell válnia a külföldi vállalkozók és kutatók számára: egy különleges startup-vízum növelni tudná az EU vonzerejét. A startupok sikeréhez fontos, hogy együtt tudjanak működni kutatóintézetekkel a termék- és szolgáltatás fejlesztés területén, megosztva a tudást és technológiát, így ezeket az együttműködéseket is ösztönözni kell európai programokkal.  

 

„Az USA és Kína közti ún. fegyverkezési versenyen túl van egy harmadik út is Európa számára. Ennek sikeréhez azonban egységes terv szükséges, amely összehozza a rendelkezésre álló erőforrásokat és energiákat ezáltal felerősítve azok hatását.” – foglalta össze Schannen Frigyes.