A tervezet egyik paragrafusa kimondja, a törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik a következő ágazatokhoz tartozó, illetve a következő törvények által meghatározott ügyekben: honvédelmi, külkereskedelmi, igazgatási, társadalombiztosítási, családtámogatási, adó-, jövedéki és vámeljárási, iparjogvédelmi, idegenrendészeti és menedékjogi, atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes tevékenységek, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a verseny korlátozásáról szóló törvény, az árak megállapításáról szóló törvény, a biztosítóintézetekről és a biztosítótevékenységről szóló törvény, a hitelintézetekről szóló törvény, pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztárakról szóló törvény, a magánnyugdíjakról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény, valamint az elektronikus aláírásról szóló törvény.

A MeH és az Igazságügyi Minisztérium (IM) kidolgozásában készült tervezethez az IM még hozzáteszi, hogy: az igazságszolgáltatás területén elsődlegesen a cégeljárásban, mint nem peres eljárásban teremthető meg az elektronikus irattal történő ügyintézés, a kötelező jogi képviseletre tekintettel. Az elektronikus aláírásról szóló törvény elfogadását követően ezért el kell készíteni az elektronikus okiraton alapuló cégbejegyzési eljárással összefüggő jogi szabályozás koncepciójáról szóló kormány-előterjesztést és meg kell kezdeni az informatikai rendszer kialakítását.

A PrímOnline úgy tudja, hogy az egyeztetések után, 2001 elején kerül kormányhoz az előterjesztés, és az elektronikus aláírás törvény elfogadásának tervezett időpontja 2001 április vége.