Mikor veszi kezdetét a tőzsdére lépés folyamata?

A tőzsdére lépés folyamata az adott vállalat tulajdonosainak személyes és szakmai döntésével indul el. Ebben a fázisban amellett, hogy a vállalatvezetés igyekszik megtalálni a lehető legoptimálisabb pillanatot a tőzsdére lépéshez, fontos kiválasztani a megfelelő módszert is. A lehetséges megoldások közül az ún. IPO (Initial Public Offering) a legtöbb kihívással járó folyamat, amikor is intézményi és magánbefektetők előtt is nyitva áll a részvényjegyzés lehetősége. A Wizz Air esetében a tulajdonosok számára már a kezdetektől egyértelmű cél volt a tőzsdén történő megjelenés, sőt az sem volt kérdés, hogy egy központi szereppel bíró tőzsdét választanak majd, amely végül a londoni (LSE) lett, és azon belül is a legrangosabb ’prémium szegmens’ kategóriába pozícionálták a céget, illetve a részvényt. 

 

A tőzsdére lépés folyamatát két nagy szakaszra bonthatjuk: nem nyilvános és nyilvános szakaszra.

 

Milyen teendők várnak a vállalatra a nem nyilvános szakaszban? 

Ebben a szakaszban a piac - hivatalosan legalábbis - még nem szerez tudomást a cég tőzsdére lépési szándékáról. Ennek köszönhetően ez a fázis lehetőséget biztosít a vállalatnak arra, hogy alaposan felkészüljön, akár több próbálkozást is tegyen, és közelítőleg felmérhesse a lehetséges piaci értékét anélkül, hogy az az üzleti érdekeit sértené. A Wizz Air tulajdonosai is többször nekifutottak ennek a szakasznak, annak érdekében, hogy a cégre az általuk megfelelőnek tartott piaci értékeltséget érjék el. Ezek a „próbák” lehetőséget biztosítottak a PS számára is ahhoz, hogy jobban megértse, milyen kihívásokkal és elvárásokkal kell szembenéznie egy tőzsdére készülő cégnek, illetve az azt támogató BPO szolgáltatónak. 

 

A nem nyilvános szakasz során elengedhetetlen egy szponzor bank kiválasztása, amely többek között koordinálja a tulajdonosok, a menedzsment és a tanácsadó cégek munkáját, ezzel biztosítva a jegyzési folyamat sikeres végrehajtását. Ebben a fázisban szükséges kiválasztani a tőzsdére lépést támogató szakembereket, tanácsadókat, összeállítani az IPO menetrendet, valamint elkészíteni a vállalat tőzsdei bevezetési tájékoztatóját (az úgynevezett ’Prospektus’). A prospektus a tőzsdére bocsátás minden lényeges részletét tartalmazó tájékoztató, és mint ilyen, jogi dokumentumként és egyfajta marketing eszközként is jelentős szerepet kap a cég részvényeinek értékesítésében. Ezután következik a vállalat üzleti, pénzügyi és jogi átvilágítása, amelynek célja a prospektus hitelességének és teljeskörűségének biztosítása. A Wizz Air átvilágítási eljárása során egyedülálló volt az, hogy a számviteli funkciók jelentős részét külső cégnek, vagyis a PS-nek szervezték ki. „Nagy elismerés volt a számunkra, hogy az átvilágítás során nem találtak lényeges javítani valót a felépített munkafolyamatokban, az általunk elvégzett munkában. A prospektuson kívül számos egyéb jelentés is készül ebben a szakaszban, olyanok is, amelyeket később sem publikálnak, csak a szponzornak jelentenek egyfajta biztosítékot, hiszen a valós adatokon alapuló tőzsdei megjelenés az ő jogi felelőssége is.” - mondta el Diósi Anett, a Process Solutions Wizz Air-ért felelős szenior menedzsere. 

 

A nyilvános fázis a tőzsdére lépési szándék publikus bejelentésével indul.

 

Mikor és milyen formában érdemes bejelenteni a tőzsdére lépést?

A tőzsdére lépési szándék bejelentése rendkívül fontos lépés, hiszen a piaci szereplők ezt nagyon komolyan veszik és egy esetleges visszalépés akár kedvezőtlen hatással is lehet a vállalat piaci megítélésére. Ekkor indul el a bevezetési marketing kampány, megjelennek a cégről az elemzői értékelések, és ebben a fázisban kell közzétenni a prospektust, valamint lebonyolítani a menedzsment roadshow-t, amely során a vállalat felsővezetői személyesen is bemutatják a vállalat üzleti működését és pénzügyi eredményeit a potenciális befektetőknek. A roadshow-t követően a vállalat vezetői a tanácsadókkal közösen még egyszer átnéznek minden fontos dokumentumot, és a befektetői érdeklődés mértéke alapján meghatározzák a részvények kibocsátási árát, illetve amennyiben van új kibocsátás az újonnan kibocsátandó részvények számát. Ezután megtörténik a tőzsdére lépési szándék hivatalos bejelentése az illetékes tőzsdei és pénzügyi felügyeleti szervezeteknél, és ezektől megérkeznek a végleges jóváhagyások. Utolsó lépésként a beiktatás történik meg, amely során a társaság részvényeit jegyzékbe veszik és ezeket a részvényeket a piacon forgalmazni kezdik egy ünnepélyes bevezetési eljárás keretében. 

 

A Wizz Air nyilvánosan először 2014. májusban jelentette be tőzsdére lépési szándékát, de nem sokkal később úgy döntöttek, hogy visszalépnek, nem találva megfelelőnek a piaci körülményeket. 2014 végén azonban újra elindították a folyamatot, 2015. februárjában pedig meg is indult a kereskedés a londoni tőzsdén a Wizz Air részvényeivel, méghozzá igen kedvező értékeltséggel. 

 

Milyen folyamatok automatizálhatók és kiszervezhetők a tőzsdére lépés során?

A részvények kibocsátásakor a folyamat jelentős része alkalmas a kiszervezésre, mivel jórészt olyan egyszeri feladatokról van szó, amelyekhez a cégek általában se szakértelemmel se erőforrásokkal nem rendelkeznek. A legfontosabb elem, amely biztosan nem szervezhető ki, az a döntéshozatal. A vállalat tulajdonosai ugyanis azok, akik az összes fontos körülmény ismeretén alapuló döntéseket meghozzák, továbbá a tulajdonosok és a vállalatvezetés feladata az is, hogy biztosítsa a sikeres tőzsdére lépést, valamint a későbbi tőzsdei jelenlét anyagi és emberi erőforrásszükségletét, amely folyamatos befektetés a jövőbe. „A professzionális számviteli vállalatok, mint például a Process Solutions, komoly segítséget nyújtanak a cég menedzsmentjének a tőzsdére lépés legfontosabb fázisaiban és aztán a tőzsdei jelenlét támogatásában is azáltal, hogy egyrészt rendelkeznek a szükséges magas szintű szakmai ismeretekkel a tőzsdei cégek számára  fontos számviteli és riportolási területen, valamint outsourcing vállalat révén szükség esetén biztosítani tudnak pótlólagos emberi erőforrást is.” – mondta el Németh Zsolt, a Wizz Air csoport számvitelért és adózásért felelős vezetője.