„Számos tényező hat a GDP növekedésére, de ezek közül is talán kiemelkednek olyan faktorok, mint például az állami kiadások, a vállalati beruházások, az export, a belső fogyasztás vagy a foglalkoztatás. A közelmúlt tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy ezek bizonyos korlátokba ütköznek.” – véli Somkuti András, az e-aláírás-specialista Netlock Kft. ügyvezetője, a Docler Csoport elnöke.

 

„Az valószínűsíthető, hogy az uniós források lassulása csökkenteni fogja az állami- és versenyszféra beruházási képességét, így a növekedést is. Úgy látom, hogy a hazai vállalatok export képessége jelenleg döntően a termelés hatékonyságán múlik. A hatékonyság a belső fogyasztás emelésének is fontos feltétele, hiszen a fogyasztás növekedést a bértömeg növekedés táplálhatja, amely szoros kapcsolatban van a cégek termelékenységével. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a munkaerőpiac lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot, talán leszögezhető az is, hogy a munkaerő felvételre építő kibocsátás növelés sem lehet útja a GDP bővülésének rövidtávon. Így összességében tehát elmondható, hogy a magyar GDP-növekedés fenntartásának egyik alapját a vállalatok termelési hatékonyságának növelése adhatja, termelékenység terén viszont a magyar vállalatok évek óta stagnálnak.” – összegezte a cégvezető. A szakember szerint a megoldás rövidtávon a digitalizáció lehet, amely a versenyszférában és a közigazgatásban is jelentős hatékonyságnövelést hordoz magában. „A digitális evolúció felgyorsítása hatékonyság javulást hozhat az állami és versenyszférában is, így a magyar növekedési út záloga is ez lehet. A digitális transzformációban pedig kulcsszerepe van az e-aláírásra épülő technológiának.” – emelte ki Somkuti András.

 

Termelési, költség- és GDPR-hatékonyság, e-aláírással

Az e-aláírás-technológia kapcsán sokáig elsősorban a papírmentes irodáról, a fenntarthatóságról és a zöld gondolatokról beszéltek, pedig ennél lényegesen többről van szó. Magyarországon évente hozzávetőlegesen 10 milliárd oldalnyi papírt használnak fel üzleti célra. Ezek szállítása, tárolása, irodai mozgatása már középvállalati szinten is több millió, gyakran tízmillió forintos kiadást jelent. Csak az e-aláírás használatával számlák, teljesítési igazolások, fuvarlevelek, orvosi leletek, munkaügyi dokumentumok, szerződések tömegei kerülhetnek át a digitális világba. Az ilyen jellegű technológiai fejlesztési beruházás igénye nem összemérhető más hatékonyságnövelő termelésfokozó beruházásokkal. Az adminisztráció digitális gyorsítása, egyszerűsítése az üzletmenetet, a termelékenységet és a humánerőforrás kihasználtságot is hatékonyabbá teheti. “Amennyire én látom, nincsen más út, mint az, hogy ahol módja van a vállalatoknak és a közigazgatásnak, ott áttereljék a papíron zajló folyamatokat a digitális térbe. A sokat emlegetett GDPR is például tipikusan egy olyan átfogó és minden szervezet működését érintő intézkedés, melynek előírásait lényegesen könnyebben, olcsóbban és hatékonyabban lehet betartani, ha az adatkezelés nem papíron, hanem a digitális térben történik.” – foglalta össze Somkuti András. A szakember hozzátette, jelenleg az e-aláírás-technológia az egyetlen olyan, amely hitelesen és jogszerűen képes biztosítani, hogy egy papíralapú dokumentum végérvényesen átkerülhessen az elektronikus világba.

 

 

Okosabb, kényelmesebb, egyszerűbb e-aláírás-megoldások

Míg néhány évvel ezelőtt elektronikusan aláírni kizárólag speciális segédeszközökkel lehetett – chipkártyára, számítógéphez csatlakoztatott kártya olvasóra és speciális szoftverre volt szükség – ma már minősített, az unió minden országában elfogadott e-aláírásra is képesek vagyunk platform függetlenül, akár egy laptopról, tabletről vagy okostelefonról is egy egyszerű webböngésző használatával. Egy ilyen, okostelefonon is használható e-aláíró tanúsítvány már havi néhány ezer forintos előfizetői díjért elérhető. “Azt látjuk, hogy ez a kényelmes és rugalmas megoldás egyre inkább nyitottságra talál a felhasználók körében, de persze az is kell, hogy a vállalatok, szolgáltatók vagy éppen az állam is minél több ponton biztosítsák az e-ügymenetet. Egyre nagyobb a fogadókészség minderre. A következő pár év a digitális ugrás időszaka is lehet, amikor sok területen – úgy a verseny, mint az állami szférában – felgyorsul a digitális evolúció. Számos erre utaló jel van, érezzük az utóbbi időszakban a piac fellendülését. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a digitális átállás terén már látjuk az alagút elejét.” – tette hozzá Somkuti András.