Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen (KÁT) keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen. A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelem-projektek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít eligazodni.
Szakmai háttér nélkül egy lépést sem
Egy pénzügyi befektető könnyen csábítást érezhet arra, hogy szimplán bevásároljon egy KÁT-engedéllyel rendelkező projektcégbe, és hagyja, hogy innentől kezdve az események maguktól menjenek. Ez azonban többnyire korántsem elegendő. Mind a beruházáshoz szükséges eszközök beszerzése a vonatkozó szerződések megkötése, mind pedig a hivatali ügyintézés során komoly szakmai és piaci tapasztalatok szükségesek ahhoz, hogy a projekt sínre kerüljön. Ezért egy szakmai befektető vagy erős szakmai partner bevonása a projektbe elengedhetetlennek tűnik.
A finanszírozás kulcsa a jogi előkészítettség
„A legtöbb esetben a naperőmű-projektek természetes velejárója banki finanszírozás igénybevétele. Nem meglepő módon a bankok az elmúlt időszakban ki is alakították a napenergia-projektekre vonatkozó finanszírozási csomagok feltételeit. Mindazonáltal tapasztalható, hogy a finanszírozóknak a projektekkel szembeni elvárásai időközben egy csöppet sem lazultak.” – emlékeztet Dr. Zsibrita Boglárka ügyvéd.
A bank finanszírozási döntésében nyilvánvalóan a saját megtérülése az elsődleges. A nem megfelelő jogi előkészítettség azonban ilyen esetben is könnyen meghiúsíthatja egy projekt finanszírozását. A bank a projekt jogi átvilágítása keretében vizsgálja a projekt szükséges engedélyeinek meglétét, amelyek közül a megtermelt áram kötelező átvételét biztosító KÁT-engedély a legfontosabb. Márpedig sokszor nem egyértelmű, ki az engedély jogosultja. Nem egy esetben válnak szét KÁT-engedélyekkel rendelkező cégek projektcégekké, történik telekátalakítás olyan ingatlanon, amelyre az engedély vonatkozik vagy kerülnek projekttársaságok értékesítésre – ezáltal sok esetben nehezen lekövethető, ki is a jogosult a beruházás megvalósítására.
A KÁT-engedélyen túlmenően kulcseleme az átvilágításnak a beruházás építési engedélyének, valamint a környezetvédelmi engedélyeknek a megléte is: ha ezen engedélyek bármelyike olyan feltételt tartalmaz, amely a projektet veszélyezteti, úgy a projektgazda sokszor búcsút mondhat a banki finanszírozásnak.
Azé a föld aki…
A banki finanszírozhatóság másik kulcskérdése a projektre vonatkozó ingatlanok tisztázott jogi helyzete. A bank ugyanis a beruházásra vonatkozó ingatlant a biztosítéki rendszer egyik kiemelt elemének tekinti. Ideális esetben, a projekt megvalósításának kezdetén, a beruházás helyszíne már művelés alól kivett terület, amely a projekttársaság tulajdonában áll, és amelyre különösebb bonyodalom nélkül alapítható biztosíték. Ez azonban a beruházások elenyésző hányada esetén van így. A projekt kezdetén ugyanis az ingatlanok jellemzően még szántó vagy egyéb művelés alatt álló terület besorolásúak és a projektcég – többnyire egy előszerződésen keresztül – csupán várományosa a területre vonatkozó tulajdonjognak. Ráadásul az átminősítésre és ezáltal az ingatlan átruházásra ilyenkor mindaddig nem kerül sor, amíg a naperőmű meg nem épül. Ez komoly bonyodalmakhoz vezethet a projekt finanszírozhatósága tekintetében is. Egy előszerződés ugyanis a bank számára nem elegendő biztosíték, ami miatt a bank további, jogi biztonságot jelentő megoldásokat igényelhet.
Még bonyolultabbá teszi a finanszírozást, ha a projekttársaság nem az ingatlan tulajdonosa, hanem annak csupán bérlője. Ilyenkor nem egyértelmű a majdan felépülő napelempark pontos jogi természete. Jogi szempontból ugyanis nem tisztázott, hogy a fölépült napelemparkot épületként vagy ingóként kell figyelembe venni, és emiatt milyen jogi módszerekkel biztosítható annak a földtulajdonostól eltérő személy általi jogszerű használata, valamint a bank részére történő biztosítékba adása. „Az ebben rejlő jogi bizonytalanságok miatt a bankok húzódoznak attól, hogy ilyen projekteket finanszírozzanak – érdemes ezért a finanszírozási igény benyújtása előtt az ilyen jogi állapotokat kitisztázni.” – emeli ki a Jalsovszky szakértője.
Aki időt nyer…
Még ha esetleg a jogi bizonytalanság nem is vezet egy projekt finanszírozhatatlanságához, annak mindenképpen komoly hatása van az időzítésre. Egy jogilag kellően átgondolt és megfelelően, dokumentumokkal előkészített projekt nem elhanyagolható hozadéka a gyorsaság. Ilyen esetben ugyanis a jogi átvilágítási folyamat és ezáltal a projekt megvalósításának az időigénye lényegesen csökkenthető – amely mind a bank, mind a vállalkozás kiemelt érdeke. Ez pedig végső soron mind a projekt nyereségességében, mind pedig a finanszírozás feltételeiben meg tud nyilvánulni.