Négyszeresére nőtt az Instagramot rendszeresen használó újságírók száma 2014 óta a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérés eredményei alapján, így mostanra a sajtó munkatársainak közel fele megtalálható a legnépszerűbb fotómegosztón. A Facebook-felhasználók arányának növekedése is folytatódott, mostanra gyakorlatilag szinte mindannyian naponta felkeresik az oldalt. Csökkent viszont a blogok népszerűsége, az újságírók blogolási kedve a 2010. évi szint alá, 23%-ra esett vissza, és már csak harmaduk olvas napi rendszerességgel ilyen típusú tartalmakat.
Immár harmadszor vizsgálta az újságírók közösségimédia-használatát a Trendlabor Médiaindex felmérést készítő FLOW PR. A négyévente elvégzett kutatások egyaránt vizsgálják az egyes csatornák ismertségét, használatuk rendszerességét, illetve a közösségi média megítélésének alakulását. Az eredmények összehasonlításából kiderül, hogy míg 2014-ig a Facebook munkacélú használata terjedt a leggyorsabban a sajtó munkatársai körében, addig az elmúlt négy évet már az Instagram térhódítása jellemezte.
A különböző közösségi felületeket jól ismerők, illetve rendszeresen használók aránya egyaránt az Instagram esetén nőtt a legdinamikusabban: a korábbi 25%-kal szemben jelenleg már az újságírók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy tisztában van a fotómegosztó funkcióival, működésével. Ennél is látványosabban, négyszeresére nőtt azok száma 2014 óta, akik hetente több alkalommal instagramoznak, így mostanra a médiában dolgozó szakemberek közel fele a csatorna rendszeres felhasználójává vált. Ennek hatása az olyan sajtómegjelenések esetén is megfigyelhető, amelyek elsődleges forrásául az Instagramon közzétett posztok vagy story-k szolgáltak. Ilyen anyagokkal az online híroldalak mellett már a legnagyobb elérésű televíziós esti híradásokban is egyre gyakrabban találkozhatunk.
“Az újságírók eszköztára a Facebook után egy újabb közösségi oldallal, az Instagrammal bővült. A fotómegosztó felhasználóinak száma látványosan nőtt a sajtó munkatársai körében az elmúlt négy év során, és várakozásaink szerint ez a trend a következő időszakban is folytatódni fog” - mondta el a felmérés eredményei kapcsán Sajti Botond, a FLOW PR cégvezető partnere.
Folytatódott a Facebook-ot naponta felkereső újságírók arányának növekedése, ami a korábbi 87%-hoz képest mára meghaladta a 95%-ot. A Facebook és a Youtube ismertsége, illetve a regisztrált felhasználók száma érdemben nem változott, mivel mindkét érték már 2014-ben elérte lehetséges maximumát. Növekedésnek indult a LinkedIn-t rendszeresen felkeresők száma, de még mindig csak a sajtó munkatársainak mindössze ötöde lép be erre a felületre legalább hetente néhány alkalommal.
Fordulat állt be a blogok iránti újságírói érdeklődés alakulásában, a 2010 és 2014 közötti jelentős növekedést az elmúlt négy évben visszaesés követte. Feléről harmadára csökkent a blogokat naponta olvasók aránya, a válaszadók ötöde pedig már egyáltalán nem olvas ilyen tartalmakat. Míg 2014-ben az újságírók harmada írt egy vagy akár több blogot, mostanra ez alig 23%-ukról mondható el, ami a 2010. évi szintet is alulmúlja. Nincs változás ugyanakkor a kommentelés terén: a megkérdezettek négyötöde továbbra is csak ritkán vagy egyáltalán nem ír hozzászólásokat a blogposztokhoz.
Továbbra is kifejezetten aktívak az újságírók a különböző tartalmak megosztásában: tízből kilencen osztanak meg linkeket, képeket, videókat és dokumentumokat ismerőseikkel a közösségi felületeken vagy emailben.
A klasszikus média és a közösségi média viszonyának megítélése nem változott számottevő mértékben 2014-hez képest: továbbra is minden második újságíró úgy látja, hogy a közösségi és a hagyományos média szerepe egyaránt fontos a tömegtájékoztatásban.
A Trendlabor Médiaindex felmérésről
A FLOW PR harmadik alkalommal elvégzett kutatásának célja annak vizsgálata, hogyan használják az újságírók a közösségi médiát a munkájuk során és szabadidejükben. Az első felmérés 2010-ben, a második 2014-ben készült. Az adatfelvételt 2018. október 2. és 29. között végeztük el, online kérdőív segítségével. A felmérés elkészítéséhez a közéleti, gazdasági, bulvár és életmód médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiből közel 200 újságíró járult hozzá válaszaival.