A Neumann Társaság 22 éve koordinálja Magyarországon a digitális ismeretek megszerzését célzó oktatási programot, amelyhez indulása óta több mint félmillióan, csak 2018-ban pedig tízezren csatlakoztak: az ő több tízezer tavalyi vizsgaeredményüket vizsgálta meg az NJSZT.

 

Nagyon megy a számítógép- és nethasználat a diákoknak

Az eredményekből kiderül, hogy a magyar vizsgázók a legnagyobb arányban (98%) az ECDL online alapismeretek modulját teljesítik sikerrel – amely az internet alapvető szolgáltatásainak használatához szükséges tudásanyagot tartalmaz, így elég népszerű az idősebb vizsgázók körében is. Ugyancsak kiemelkedően magas, 96,4%-os volt tavaly a sikeres vizsgák aránya az IT-biztonság modulban, amely abban nyújt segítséget, hogy miként lehet biztonságosan használni az online szolgáltatásokat. A PC alapvető kezelésének elsajátítását célzó számítógépes alapismeretek modult ugyancsak magas, 95,3%-os arányban teljesítették sikerrel a vizsgázók.

 

„A három képzési modul sikeréhez kétségkívül hozzájárul, hogy a vizsgázók jelentős része már »digitális bennszülött«, aki már készségszinten használja a számítógépet és az internetet. Ugyanakkor a digitális alapkészségek megléte nem jelenti azt, hogy a mindennapokban nélkülözhetetlen valamennyi kompetencia birtokában lenne egy diák” – mondta el Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója.

 

 

Amire az irodában szükség van, azt még tanulni kell

Ezt az is jelzi, hogy a jellemzően a munkahelyeken szükséges számítástechnikai ismeretekből már jóval kevesebb a sikeres vizsga már alapszinten is: táblázatkezelésből 83,7%, adatbázis-kezelésből 86,9%, szövegszerkesztésből 88,7% teljesítette sikerrel a vizsgát. Érdekes módon a prezentációkészítés sokkal jobban megy a vizsgázóknak, ebből a modulból 93,8%-uk vizsgázott sikeresen.

 

Ugyanakkor a komolyabb munkahelyi pozíciók betöltéséhez elvárt, haladó szintű, azaz ECDL ADVANCED prezentációkészítési modult sokkal kevesebben (59,5%) tudták teljesíteni, de a szövegszerkesztés (61,4%), az adatbáziskezelés (66,7%) és a táblázatkezelés (66,7%) terén is gyengébbek az eredmények.

 

„Mindez azt jelzi, hogy bár napjainkban már a kisgyerekek is önállóan elboldogulnak egy táblagép vagy okostelefon használatával, azért továbbra is szükség van az ennél magasabb szintű informatikai ismeretek megszerzésére – életkortól függetlenül –, hiszen erre ma már a legtöbb munkahelyen biztosan szükség lesz” – mondta el Beck György, az NJSZT elnöke.

 

Természetesen a technológiai fejlődéssel párhuzamosan maga az ECDL képzési anyagát és a vizsgák tartalmát is folyamatosan frissíteni kell: az NJSZT munkatársai már diákok körében tesztelik az új, biztonságos közösségimédia-használati modult, és a jelentős érdeklődés nyomán már robotikai, és mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés előkészületei is folyamatban vannak.

 

A legtöbb ECDL-vizsgát fiatalok teszik le

A 2018-as jelentkezések alapján a hazai ECDL-vizsgázók legnagyobb hányada (51%) 18 évnél fiatalabb, de a 27-45 éves korosztály (23%) körében is népszerű a program, míg a 19-26 évesek a résztvevők 16%-át teszik ki. A 46 évesnél idősebb vizsgázók összességében az ECDL-hez csatlakozók 10%-át jelentik, ezen belül a 61 évnél idősebbek, tehát a nagyszülők korosztályának részesedése egyelőre csupán 1%.