Van néhány nyilvánvaló tényező, amit érdemes mérlegelni, például hogy egyfázisú vagy háromfázisú UPS-re van szükség, attól függően, hogy számítógépek védelme a cél, vagy egy rack szekrénnyi szervert, hálózati- és adattároló eszközt kell áramkimaradás ellen védeni, esetleg egy kisebb méretű, vagy akár egy nagy adatközpontot kell szünetmentes energiával ellátni. Megfontolandó szempontok ezen kívül a rendelkezésre állás, a megbízhatóság, a forma, az egyszerű integrálhatóság és az ökológiai lábnyom. Mindezek azonban alapvető elvárások, egy szünetmentes tápegységnek ennél jóval többet kell nyújtania ahhoz, hogy intelligensebb energiagazdálkodást biztosítson és valós üzleti értéket képviseljen.

 

Az adatközpontok iránti egyre növekvő kereslet miatt az adatközpontoknak érthető módon egyre nagyobb kapacitást kell biztosítaniuk. Létezik azonban emellett egy másik tendencia is: a megnövekedett igényekre válaszul egyre többen ruháznak be a már meglévő infrastruktúra hatékonyabbá tételébe. A modern infrastruktúra kulcsfontosságú a sikeres, magas hatásfokú és költséghatékony működtetéshez. Érdemes ezért elindulni a virtualizált és energiahatékonyabb rendszerek irányába.

 

A régi berendezések cseréje, a létesítmények korszerűsítése, a környezetek virtualizálása és a nélkülözhetetlen automatizálás révén könnyebben csökkenthetők az üzemeltetés költségei, illetve az energia- és munkaerő-költségek. Nem csupán az alapvető informatikai eszközök cseréjébe érdemes beruházni, hanem az azokat ellátó elektromos rendszerek modernizálásába is. A virtualizáció és a növekvő teljesítménysűrűség, az energiahatékonyság, valamint a rugalmasság növelése iránti igények miatt a rack szekrények és a hűtési rendszer cseréje is indokolt lehet. Az elavult infrastruktúrák és adatközpont-kezelési technológiák nemcsak az energiahatékonyság és a számítási kapacitás szempontjából problematikusak, hanem nagyobb hibakockázatot is jelentenek, és az akadozó áramellátás miatt egyre több leállást okoznak.

 

 

Életfontosságú a virtualizáció

A modern, virtualizált informatikai rendszerekkel nagyobb számítási teljesítmény, tárolókapacitás és még sok egyéb előny tömöríthető az eddigieknél lényegesen kisebb helyen, míg a felhőalapú architektúrák növelik az erőforrások optimális kihasználását. Az a hatékonyság, megbízhatóság és magas rendelkezésre állás, amelyet egy modern rendszer nyújt, általában megéri a beruházási költségeket, különösen akkor, ha végig gondoljuk mennyi kiadással és bosszúsággal jár egy elavult eszközpark üzemeltetése.

 

Egy virtuális környezet energiagazdálkodásával kapcsolatban a legfontosabb szempont az UPS integrálhatósága a meglévő virtualizációs platformokba. Ha az UPS nem integrálható könnyen rendszerbe, akkor az nem több, mint egy fém doboz akkumulátorral.

 

Egy virtuális környezetben több szolgáltatás futtatható kevesebb hardveren, emiatt központi kérdés, hogy a hardver és az ott futó szolgáltatások mindig elérhetőek legyenek. A VMware, a Microsoft, a Citrix és a legtöbb szerver-virtualizációs szoftvergyártó lehetővé teszi a live migration funkciót, hogy terheléskiegyenlítés céljából, illetve karbantartás vagy üzemszünet esetén menet közben át lehessen helyezni a virtuális gépeket egyik gazdaszerverről a másikra. Azonban egyik ilyen rendszer sem tartalmaz beépített funkciókat áramkimaradások esetére, az áramellátó rendszerek pedig általában saját külön kezelőkonzolt használnak, így az informatikusok és az adatközpontok szakemberei kénytelenek két külön eszközt használni a virtualizáció és az energiagazdálkodás menedzsmentjéhez, ami csökkenti az infrastruktúra felügyeletének rugalmasságát, és adott esetben növelheti a hibákra adott válaszidőt.

 

Az Eaton Intelligent Power Manager ezzel szemben integrálható a főbb virtualizált platformokba, így lehetővé teszi az informatikusok és az adatközpontok szakemberei számára, hogy közös kezelőfelületről érjék el az IT és az energiaellátási rendszer alkotóelemeit. Emellett automatikusan aktiválni tudja a live migration funkciót, illetve hosszabb áramkimaradás esetén képes szabályosan leállítani a virtuális gépeket és a gazdagépeket is a klaszterben.

 

Ez azért fontos, mert a szerver virtualizáció jelentősen bonyolultabbá teszi az adatbiztonság megőrzését az áramkimaradások során. A kihívás abban áll, hogy egy virtuális adatközpontban áramkimaradás esetén nem csak a fizikai szervereket kell leállítani, hanem a virtuális gépeket is, amelyek azokon futnak. Ráadásul a folyamat lépéseit csak adott sorrendben lehet végrehajtani, miközben gyakran nem kicsit szorít az idő. Például a virtuális gépeket a fizikai eszközök előtt kell kikapcsolni, az alapvető eszközöket pedig, például a tartományvezérlőket és a megosztott tárolási tömböket az azoktól függő szerverek után.

 

 

Hatékonyságra tervezve

A növekvő kapacitásigények mellett az adatközpontokra nehezedik a növekvő energiaköltségek és a fokozott környezettudatosság miatti nyomás is. A szakemberek számára nagy kihívást jelent, hogy úgy csökkentsék az adatközpont energiafogyasztását, hogy az energiafogyasztás csökkentése ne menjen a megbízhatóság rovására.

 

A szünetmentes áramellátás értékét a haszna határozza meg. Egy UPS azzal járul hozzá az üzleti sikerhez, hogy biztosítja az üzletmenet folyamatosságát, rugalmasságát és a katasztrófa utáni helyreállítást, vagyis gondoskodik róla, hogy az üzleti tevékenység még hosszan tartó és váratlan áramkimaradások esetén is folytatódhasson. Az UPS által nyújtott rendelkezésre állás természetes – vagy legalább annak kellene lennie – így gyakran az különbözteti meg az egyik UPS-t a másiktól, hogy mennyire hatékonyak, és milyen mértékben képesek csökkenteni a teljes bekerülési és üzemeltetési költségeket (TCO-t).

 

A modern UPS-ek tervezésénél ugyancsak fontos szempont az alacsony TCO, és ezek az eszközök már rendelkeznek azokkal a technológiákkal, amelyek segítségével növelhető a hatékonyság és csökkenthetőek a karbantartási és szervizköltségek. Ebben az esetben többről van szó, mint pusztán az energiaköltség csökkentéséről. Az UPS egy eszköz a szakemberek kezében arra, hogy maximális áthidalási időket és megbízhatóságot érhessenek el, és egyúttal meghosszabbíthassák az üzemeltetett rendszer élettartamát.

 

Az Eaton jelentős befektetéseket eszközölt a technológiáiba, hogy a legfejlettebb, legmegbízhatóbb és legmagasabb hatékonyságot nyújtja a teljes UPS portfóliójában. Az Eaton szünetmentes tápegységeinek hatásfoka eléri az iparágban legmagasabb, 99%-ot. Emellett az UPS teljesítménysűrűsége 50% -nál nagyobb mértékben javult, ami azt jelenti, hogy a szünetmentes tápegységek kisebb méretűek lehetnek, így csökken a helyigényük. Ezzel egyidejűleg az alacsonyabb teljesítményveszteségek miatt az UPS által termelt hőveszteségek 40% -kal csökkentek, így csökkentve a hűtésszükségletet.

 

Ma már minden modern UPS rendelkezik azokkal a hatékonysági tényezőkkel, melyeknek segítségével az adatközpontok és az infrastruktúrák odáig fejlődtek, hogy olyan teljesítmény-hatékonyság (PUE) vált elérhetővé, amelyet már nehéz túlszárnyalni. Ugyanezen okból az UPS-ek tervezésüknél fogva környezetbarátak. Mára a kérdés inkább az lett, melyik UPS esetében térül meg legjobban a befektetés, és melyik az, amelyiknek a segítségével még tovább csökkenthető egy adatközpont ökológiai lábnyoma.

 

A megújuló energiák nem mindig konzisztensek, de a modern UPS-ek segítenek a kiszámíthatatlan események leküzdésében, biztosítva, hogy az adatközpont hozzájáruljon a megújuló energiák használatához és ezért ellentételezésben részesüljön. Ennek elsődleges példája az UPS, mint olyan tartalékáramforrás, amely kiegyensúlyozza a hálózati keresletet és kínálatot, ahol az adatközpontok azonnal reagálnak az igényekre, hogy a hálózati frekvenciát a megengedett határokon belül tartsák annak érdekében, hogy a hálózatüzemeltetők elkerüljék a széles körű áramkimaradásokat. Ez azt jelenti, hogy az adatközpontok hozzájárulnak ahhoz, hogy a hálózatok megújuló energiaforrásokat használjanak a villamosenergia-termeléshez, és maximalizálják az UPS-beruházásaikat azáltal, hogy ellentételezésben részesülnek a fel nem használt, illetve a hálózatba visszatáplált kapacitásért.

 

Konklúzió

Az adatközpontok számára a legfőbb prioritás, hogy a kritikus munkafolyamatok működése ne szakadjon meg áramkimaradás esetén, de a modern UPS-sel szemben ennél jóval messzemenőbbek az elvárások. Minimális elvárás, hogy egy UPS magas rendelkezésre állást biztosítson, legyen környezetbarát, jövőt álló és könnyen integrálható minden fizikai környezetbe, ezenkívül legyen hosszú élettartamra optimalizálva. Mindezek meghaladása az, ami megkülönböztet egy intelligens energiagazdálkodási rendszert egy egyszerű szekrény méretű fém doboztól.

 

A jelenlegi adatközpont-energiagazdálkodási trendek között a virtualizáció és a hatékonyság azok a tényezők, amelyek a legfontosabbak az áthidalási idők növelése és a TCO csökkentése szempontjából. A vállalatoknak úgy kell tekinteniük a fejlett energiagazdálkodási rendszerekre, mint a jól megtervezett virtualizációs környezet lényeges elemére, miközben keresniük kell azokat a funkciókat, amelyek segítségével csökkenthető a TCO, és növelhető a UPS hozzáadott értéke.