Egyre digitalizálódó, online életünk eredményeként szinte vég nélkül termeljük az információt. Az IDC prognózisa szerint a 2018-as 33 zettabájtról így 2025-re 175 zettabájtra nő majd a világszerte előállított adatok mennyisége. Egy zettabájt egytrillió gigabájtnak, vagyis 1021 bájtnak felel meg, és pár éven belül ennek közel kétszázszorosát fogjuk elérni, a növekvő tendencia pedig folytatódik. A tetemes adattömeget tárolni kell, nem beszélve az elemzéséről, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyakorlatban alkalmazható információkat nyerjünk ki.
Többek között az internetre csatlakoztatott eszközök számának és a felhőszolgáltatások népszerűségének köszönhetően egyre több adatot termelünk, olyannyira, hogy az IDC előrejelzése szerint 2025-re az adatmennyiség várhatóan 175 zettabájtot fog kitenni. Az óriási adattömeg elemzésével és hasznosításával a vállalatok hatékonyabb működést érhetnek el, és ügyfeleik egyedi igényeire szabhatják szolgáltatásaikat. Arról azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy ehhez komoly háttérinfrastruktúrára van szükség, a keletkező adatokat ugyanis folyamatosan tárolni és feldolgozni kell, ami az adatközpontok feladata. A növekvő információhalmaz egyre nagyobb teljesítményt kíván az adatközpontoktól, ahol ezáltal a gyors ütemben szaporodó berendezések több hőt termelnek, így professzionális hűtést igényelnek. A Schneider Electric ezért olyan rack-alapú hűtési megoldást vezetett be, amely a szűkös hellyel rendelkező informatikai környezetekben is biztosítja a megfelelő hűtési kapacitást.
Le kell hűteni a kedélyeket
Az adatközpontokra jelentős feladat hárul ebben, amelyeknek így egyre nagyobb számítási kapacitást kell garantálniuk. A nap 24 órájában működő informatikai berendezések – főként a szerverek – viszont sok hőt termelnek viszonylag kis területen, az általuk felhasznált energia jelentős része ugyanis hővé alakulva a levegőbe kerül. Egy kis méretű adatközpontban lévő eszközök annyi hőt állítanak elő, ami a legkeményebb tél idején is elég lenne egy teljes ház felfűtésére. A fizikai infrastruktúra és az adatok védelme érdekében ezért a megfelelő hőmérséklet biztosítása és szinten tartása kritikus fontosságú, ami hűtéssel biztosítható. Előrejelzések szerint a globális adatközpont-hűtési piaci mérete a 2017-es 8,3 milliárd dollárról 2025-re 23,2 milliárd dollárra fog nőni.
A nem megfelelő vagy hibás hűtés miatt megemelkedő hőmérséklet csökkenti a szerverek élettartamát, valamint azonnali vagy akár később jelentkező és leállással járó meghibásodásokat okozhat. A zavartalan működés érdekében figyelemmel kell kísérni, és folyamatosan 18-27 Celsius fok közötti tartományban kell tartani a hőmérsékletet. Az egyre növekvő teljesítménnyel és több esetben közel maximális helykihasználással működő adatközpontokat ez sokszor kihívások elé állítja.
Alapvetően kétféle szerverhűtési rendszer létezik, léghűtéses és vízhűtéses. A léghűtésnél a kívánt hőmérsékletet a levegő keringtetésével tartják fenn. A vízhűtés esetében merítéses hűtést vagy vízhűtéses rack-szekrényeket alkalmaznak, amelyeknél a hűtófolyadék a forró komponenseken áthaladva tartja szinten a hőmérsékletet.
Kevés kicsi sokra megy
Az adatközpontok manapság jellemző modernizálása és működésük hatékonyabbá tétele olyan hűtési megoldást tesz szükségessé, amely kisebb helyen nyújt nagyobb hűtési kapacitást, és rugalmasan igazodik az aktuális terheléshez.
A Schneider Electric erre az igényre reagálva fejlesztette ki EcoStruxure Ready hűtési portfóliója új tagját: a 30 kW-os InRow DX terméket. A 300 milliméter széles rack formátumban elérhető adatközponti hűtési megoldás jól alkalmazkodik a növekvő energiaigényekhez, és ideális megoldás felújított adatközpontokban vagy bárhol, ahol szűkös hely áll rendelkezésére az IT-infrastruktúra számára. Kompakt és energiahatékony kialakításának köszönhetően megbízhatóan ki tudja szolgálni az újgenerációs kis- és középméretű adatközpontok igényeit, illetve hálózatperemi és nagyvállalati környezetekben is sokoldalúan használható.
Az InRow DX legfőbb előnyei: