A Bell Research által készített kutatás szerint a száz PC-nél többet használó vállalatok körében a felhős megítélése átlépett egy lélektani határon. Egyre nagyobb számú azon vezetők aránya, akik szerint a mindennapi üzleti folyamatok természetes eszköze a felhő. A megkérdezett cégek 88 százalékánál a céges rendszereket a munkatársak elérik mobil eszközökről.

 

 

Globális trenddé vált a mobilitás az üzleti életben, a digitalizáció pedig olyan kritikus üzleti kihívásokra képes választ adni, mint a szakemberhiány, a versenyképesség vagy épp az új üzleti lehetőségek kihasználásának lehetősége – ez derült ki a Microsoft, az IVSZ és a BellResearch közös 2019-es vállalati felhőkutatásából, amelyet idén megújított módszerrel készített a BellResearch. A közelmúltban elkészült Magyar Infokommunikációs Jelentés számainak másodelemzését ezúttal vállalati vezetőkkel készített interjúkkal egészítették ki a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia ismertségéről és megítéléséről.

 

  

Mobilitás, az általános munkakörnyezet

A megkérdezett vezetők cégeinek 88 százalékénál mobilról hozzá lehet férni a céges rendszerekhez és alkalmazásokhoz, mivel a cégeknél egyre több a laptop és egyre kevesebb az asztali munkaállomás. Ez az igény napirenden van azoknál a cégeknél is, amelyeknél egyelőre nem elérhetők a rendszerek mobil eszközökről. A távmunka a munkaerőhiány közepette üzleti értelemben is rendkívül fontossá vált.

 

 

A megkérdezett üzleti döntéshozók ma már egyre jobban ismerik a felhőszolgáltatásokat és tudják, hogy a felmerülő problémákra is választ jelentenek. Az üzleti döntéshozókkal készített interjúkból egyértelműen az derül ki, hogy a kis számú, de felhőt elutasító vezető cégénél és magánéletében is jelen vannak a felhőszolgáltatások – az azonban előfordul, hogy nem tudnak róla.

 

„A mobilizáció és a felhő használata a digitális transzformáció fontos állomása. A 2019-es felhőkutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy Magyarországon is megtörtént az asztali munkaállomások, mint munkakörnyezet trónfosztása! Ez a folyamat zajlik például az olyan nagyvállalatoknál is, mint a MOL, ahol hat hónap alatt több ezer dolgozó állt át a virtuális és mobil munkakörnyezetre” – mondta a felhőkutatás alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.

 

A vállalatok 74 százalékánál a belső működés javítása és a versenyképesség fokozásának igénye befolyásolja az informatikai fejlesztéseket, az anyacég rendszerkövetelményei csak a 53%-uknál volt szempont. A vállalatok kétharmadánál a szakmai szempontok felülkerekednek a pénzügyieken, amikor egy IT-beruházási döntés megszületik a cég felsővezetésében. A megkérdezettek a felhővel kapcsolatos döntések pénzügyi megtérülését és indokoltságát már alig-alig kérdőjelezik meg. A felhő releváns válasz a mindennapi üzleti problémákra, nem drága és megtérül – ez az általános vélekedés.

 

Félelmekből előnyök

A félelmeket illetően is átlépett egy lélektani határt a magyar nagyvállalati kör, amely az egyre javuló tájékozottságnak köszönhető. Miközben a technológiával szemben fenntartásokkal viselkedő vezetők eddig az adatbiztonsági kérdésektől, a magas költségektől, a technológiai függéstől és az internetkapcsolat fennakadásaitól tartottak leginkább, az idei kutatásból egyértelműen az látszik, hogy a felhőt megismerő üzleti döntéshozók épp ezeket a faktorokat emelik ki előnyként: hogy a felhő biztonságos, rugalmas és rendelkezésre állása jobb, mint a lokális IT-megoldásoké.

 

  

A felhő előnyeit illetően egyre több vállalati felsővezető hozza fel a bevezetés gyorsasága és a költségek tervezhetősége, vagy éppen alacsony volta mellett egyre fontosabb érvként a munkatársak terhelésének csökkentését és a munka-magánélet egyensúlyának javítását. Valamint azt, hogy bizonyos felhő megoldások által olcsón lehet hozzáférni speciális szaktudáshoz.

 

A rugalmas és használatarányos költségű konstrukciók is javítják a felhőszolgáltatások megítélését. A válaszadók 37 százaléka gondolkodik használatarányos konstrukciókban, miközben 45 százalék a fix, tervezhető költségű konstrukciókkal kalkulál, amikor IT-szolgáltatásokkal tervez. 14 százalékuk még nem tud választani, tehát nem látják tisztán a használatarányos modell rugalmasságát és az abban rejlő előnyöket. Ma a legversenyképesebb megoldás, azok közül, amit a cégek igénybe vehetnek.

 

AI – ismerethiány a fejlődés gátja

Minden tizedik nagyvállalatnál működik valamilyen AI-megoldás – derül ki a kutatásból. Az AI elterjedtsége és ismerete még messze nem áll a felhő szintjén. Félinformációk és tévedések jellemzik a cégvezetők AI-tudását – húzza alá a kutatás. Általános vélekedés például, hogy kizárólag a gyártási folyamatok automatizációját jelenti a mesterséges intelligencia. A tévhitek oka a kutatás szerint, hogy a döntéshozók úgy érzik, nincsenek olyan üzleti problémáik, amelyek az AI lehet a válasz. Valójában azonban ez egy hamis érzet, ami a tájékozatlanságból és a lehetőségeket beépítő gondolkodásmód hiányából táplálkozik.

 

Magyarországon is vannak sikerprojektek: a Waberer’s International például a kamionok fuvarszervezését állította át kézi táblázatokról mesterséges intelligencián alapuló tervezésre, s ezzel 5 százalék kihasználtság-javulást ért el. A Praktiker webshopjában az AI megoldás folyamatosan tanulja, hogy a több ezer, sokszor apró árucikkükre hogyan keresnek rá a felhasználók s ezzel gyorsítja, teszi hatékonyabbá a vásárlási folyamatot.

 

„Az AI nem jövő, nem sci-fi, hanem a jelen. Olyan mértékben tudja tehermentesíteni az embereket, amilyenre még nem volt példa. Ma még a felsővezetők luxusnak, túl drágának gondolják az AI-megoldásokat pedig itt is lehet használatalapú konstrukciókat választani. Az üzleti területek számára ezért az AI-t meg kell tölteni konkrét üzleti tartalommal: bemutatni megoldott problémákat, elért üzleti előnyöket. Fontos, hogy a döntéshozók a saját problémáikat, kihívásaikat megfogalmazzák, és digitális válaszokat tudjanak adni – kilépve a jelenlegi keretekből, megoldásokból” – mondta a kutatás kapcsán Bábel Gabriella a Microsoft nagyvállalati üzletágvezetője.