Az Ericsson ConsumerLab kiadta ez évi jelentését Az 5G fogyasztói potenciálja címmel, amely egyfelől lerombolja az 5G fogyasztó értékéről kialakult mítoszokat, másfelől felvázolja a hírközlési szolgáltatók előtt álló lehetőségeket.
A fogyasztói várakozásokról valaha végzett egyik legkiterjedtebb felmérésre támaszkodva a jelentés arra ad választ, hogy milyen potenciális előnyökkel jár a fogyasztók számára az 5G. A vizsgálat során számos „fogyasztói realitás” került napvilágra, mely több általánosan elterjedt iparági mítoszt is cáfol, melyek a következők:
Az IKT iparban folyamatosan zajlik a vita, hogy vajon van-e lehetőség az 5G extra képességein alapuló feláras fogyasztói szolgáltatások nyújtására. A tanulmány ehhez a vitához reális válaszokkal járul hozzá.
Az egyik fontos megállapítás szerint a fogyasztók azt várják, hogy az 5G már rövid távon enyhülést hoz a nagyvárosi hálózatok forgalmi telítettségében. Jelenleg különösen az óriási metropoliszokban okoz ez komoly problémát, ahol – a zsúfolt körzetekben – tíz okostelefon-felhasználóból hat tapasztal hálózati problémákat. A válaszadók az 5G indulása után azt otthoni szélessávú szolgáltatásokban is nagyobb választékra számítanak.
A jelentés eloszlatja azt a tévhitet is, hogy a fogyasztók nem lesznek hajlandók az 5G miatt felárat fizetni. A valóságban az okostelefon-felhasználók azt állítják, hogy akár 20 százalék felárat is kifizetnének az ötödik generációs szolgáltatásokért, míg a korai belépők fele még a 32 százalékot sem sokallná. Azonban tíz ilyen nagyvonalú vásárlóból négy elvárja, hogy legyenek új felhasználási módok és fizetési modellek, és azt is, hogy a folyamatosan óriási internetsebesség mellett az 5G hálózat biztonságos is legyen.
Másik fontos ténymegállapítás az, hogy a jelenlegi 4G felhasználási szokásokból nem lehet levezetni a jövőbeli fogyasztói viselkedést. A videófogyasztás bizonyosan növekedni fog az 5G hatására. A fogyasztóknak nem elég, ha a videó-stream nagyobb felbontásban jelenik meg, hanem már a „immerzív” videó-formátumokat – pl. kiterjesztett (AR) és virtuális valóság (VR) – is igénylik. Mindez azt eredményezi, hogy az 5G-jövőben a felhasználók hetente három órával több videótartalmat fognak nézni mobileszközökön, és ebből egy órán át AR-szemüveg vagy VR-headset is lesz rajtuk. A vizsgálat során az is kiderült, hogy 2025-re, 5G-képes eszközt feltételezve, minden ötödik okostelefon-felhasználó havi adatfelhasználása elérheti a 200 gigabájtot.
Az itt megemlített és további kutatási eredmények alapján az Ericsson ConsumerLab jelentés felhasználási esetekből egy olyan fogyasztói útitervet vázol fel, amely 31 különböző alkalmazás és szolgáltatás fed le. A roadmap a használati eseteket a következő hat kategóriára bontja: szórakozás és média; fejlett mobil-szélessáv; játékok és AR/VR-alkalmazások; okostelefonok és vezetékes hozzáférés; autós közlekedés és szállítás; vásárlás és immerzív kommunikációs formák.
Jasmeet Singh Sethi, a ConsumerLab vezetője elmondta: „Kutatásunkkal a fogyasztók 5G-hez való hozzáállásával kapcsolatos négy fontos mítoszt is cáfoltunk, és arra kérdésre is válasz született, hogy vajon az 5G új típusú eszközök kifejlesztését is szükségessé teszi-e majd, vagy az okostelefon marad a csodafegyver az 5G számára is. A fogyasztók teljesen valószínűtlennek tartják, hogy az 5G világban is az okostelefon lesz az egyetlen megoldás mindenre.”
Az Ericsson ConsumerLab legújabb felmérése során 22 különböző országban több mint 35 000 interjút készítettek 15 és 69 év közötti okostelefon-felhasználókkal. A résztvevők válaszai majdnem 1 milliárd ember véleményét tükrözik reprezentatív módon. Az 5G fogyasztói értékére vonatkozó iparági vélemények megismerése céljából további 22 interjúra került sor különféle szakértőkkel, akik között szerepeltek akadémikusok, távközlési szolgáltatók csúcsvezetői, készülék- és lapkagyártók, startupok képviselői és véleményvezérek is.