Médiatanács: közel 125 millió forint támogatás a közösségi televíziók és rádiók rezsiköltségeire

forrás: Prím Online, 2019. május 9. 18:29

Tizenegy közösségi televízió és tizenhárom közösségi és kisközösségi rádió rezsiköltségének csökkentéséhez járult hozzá e heti ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a mecenatúraprogram célzott pályázati eljárásának legutóbbi fordulójában. A grémium öt évvel meghosszabbította a szolnoki AKTÍV RÁDIÓ jogosultságát, elfogadta az NMHH legfrissebb kutatási jelentéseit az újonnan feltűnő televíziós reklámokról és a televízió-műsorok akadálymentesítéséről, valamint helytelen korhatár-besorolás miatt szankcionálta a TV2 szolgáltatóját.

Huszonnégy közösségi és kisközösségi médiaszolgáltató kapott rezsitámogatást

Mintegy 124,5 millió forintot ítélt meg huszonnégy pályázónak a Médiatanács a közösségi médiaszolgáltatók működési és üzemeltetési költségeinek támogatására a Magyar Média Mecenatúra Program keretében kiírt idei pályázat második fordulójában. A televíziók közül vissza nem térítendő forráshoz jut a TV Szentendre, a Füzesabonyi Városi Televízió, a TV Budakalász, a budapesti City TV, a sárvári Trió-TV-Dunántúl, a Mezőtúri Városi Televízió, a tahitótfalui Danubia Televízió, a Hajdúnánási Televízió, a mórahalmi Móra-Net TV, a Ladány Televízió és a Balmazújváros Televízió. A rádiók közül sikeresen pályázott a székesfehérvári Alpha Rádió, a miskolci Csillagpont Rádió, a Rádió Szentendre, a miskolci, a debreceni, a nyíregyházi és a sátoraljaújhelyi Európa Rádió, a Rádió Törökszentmiklós, a nyíregyházi Mustár Rádió, a kiskunfélegyházi Rádió Smile, a budapesti Civil Rádió, a kisvárdai Friss FM és a Rádió Szarvas.

 

Rádiós frekvenciákkal kapcsolatos döntések

A Médiatanács a szolgáltató kérelmére további öt évvel – 2024. szeptember 5-ig – meghosszabbította a Szolnok 92,2 MHz helyi rádiós frekvencián kereskedelmi jelleggel sugárzó AKTÍV RÁDIÓ szolgáltatójának jogosultságát.

 

Véglegesítette a testület a Dunaföldvár 106,5 MHz és a Szekszárd 91,1 MHz helyi rádiós frekvencia kereskedelmi jellegű hasznosítását célzó pályázati felhívások szövegét, és azokat honlapján május 9-én, illetve május 10-én közzéteszi. A pályázati ajánlatokat június közepén lehet majd benyújtani.

 

Hozzájárult a grémium a szolgáltató kérelmére ahhoz, hogy a Budapest 99,5 MHz körzeti rádiós frekvencia pályázati eljárásában nyertes kereskedelmi rádió július 12-e helyett szeptember 17-ei határidővel kezdhesse meg működését, valamint hogy a tervezett City Rádió megnevezését Best FM-re módosítsa. Engedélyezte a Médiatanács – szintén a szolgáltató kérelmére –, hogy a Nyíregyháza 103,9 MHz-en jelenleg Best FM néven működő helyi kereskedelmi rádió június 1-jétől a 103,9 Best FM megnevezést használja.

 

A tanács a szegedi helyi kereskedelmi rádió, a 87,9 Rádió 1 szolgáltatójának kérelme alapján hozzájárult a hatósági szerződésében szereplő műsortervi vállalások módosításához, így a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közéleti és a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok aránya néhány százalékkal csökken.

 

Továbbra is rendkívül kevés tévéreklám népszerűsít hazai terméket, szolgáltatást

Elfogadta a Médiatanács a televíziókban a tavalyi második félévben közzétett új reklámszpotokról szóló tanulmányt. A hatóság harmincöt televízió műsorkínálatát vizsgálta, ahol 2798-féle új hirdetést közel 1,4 millió alkalommal ismételtek. Az újonnan közzétett reklámok a teljes reklámmennyiség közel felét – 47,5 százalékát – tették ki, napi átlagban tizenöt, addig soha nem látott hirdetéssel találkozhatott a néző. A legtöbb új reklámot továbbra is az általános szórakoztató csatornákon – ilyen többek között a Viasat 3, a Cool TV, a Comedy Central vagy az AXN – láthatták a nézők. A tavalyi második félévben a hirdetések 61 százaléka szolgáltatást, 36 százaléka pedig konkrét terméket népszerűsített, az új kampányok 40 százalékát a kereskedelmi szektor képviselői jegyezték. A hangsúlyozottan hazai származású terméket, szolgáltatást népszerűsítő reklámszpotok a megelőző analízisekhez hasonlóan – rendkívül alacsony (2,9 százalék) esetszámban képviseltették magukat. A teljes tanulmány az NMHH honlapján, a Kutatások között olvasható.

 

A tévéműsorok akadálymentesítése továbbra is 99,9 százalékos

Elfogadta és a honlapján közzétette a Médiatanács az NMHH 2018 második félévére vonatkozó vizsgálatát arról, hogy a hét országos közszolgálati és a két nagy kereskedelmi televízió hogyan és milyen arányban teszi befogadhatóvá műsorszámait hallássérült nézőinek. A több mint ötezer vizsgált műsorórában a kínált műsorok közel 83 százaléka volt elérhető a hallássérültek számára – ez a közszolgálati televíziók esetében 86,5%, míg a kereskedelmi televíziók esetében 71 százalék volt. A médiatörvényben előírt, kötelezően akadálymentesítendő műsoridőt 99,9 százalékában ebben a félévben is teljesítették, de anomáliák – felirathiány, tartalmi vagy időbeli pontatlanság – továbbra is előfordultak. A szolgáltatók túlnyomórészt (99,7 százalékban) most is feliratot alkalmaztak, a jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsorszámok aránya ezúttal is elenyésző volt (0,3 százalék). A médiatörvény a közérdekű közleményeknél, a politikai reklámoknál, a hírműsorszámoknál – beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárás-jelentést is –, a politikai tájékoztató műsorszámoknál, a fogyatékos személyekről és esélyegyenlőségről szóló műsorszámoknál, a filmeknél, a játékoknál és a közszolgálati célokat szolgáló műsorszámoknál írja elő a hallási akadálymentesítést.

 

Bírság a TV2 szolgáltatójának helytelen korhatár-besorolás miatt

A TV2 szolgáltatójára 1,35 millió forintos bírságot szabott ki a Médiatanács helytelen korhatár-besorolás miatt. A Baywatch című filmet a csatorna este 7 óra körül kezdte sugározni, 12-es karikával, pedig a filmben szereplő szexualitásra utaló jelenetek és a többször előforduló obszcén, trágár nyelvezet miatt csupán este 9 és hajnali 5 óra között kerülhetett volna az alkotás a képernyőre, 16-os korhatár-besorolással. A tanács a bírságok kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét – köztük a szolgáltató által korábban elkövetett azonos tárgyú jogsértéseket – is figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmény adott formáját, mértékét.