Napjainkban számos folyamat zajlik egy időben. A digitalizáció az életmódunkat, a globalizáció pedig a munkamódszereinket alakítja át gyökeresen, míg az éghajlatváltozás megkérdőjelezi létünket, az emberiség fennmaradását. E változások némelyike gyorsan zajlik le, míg mások sokáig lappanganak.
Ray Hammond jövőkutató az Allianz Partners közreműködésével készült, „A világ 2040-ben” című jelentésében hét átfogó irányt jelöl meg, amely meghatározza az előttünk álló két évtizedet és iránymutatást ad ahhoz, hogy milyen lesz a társadalom 2040-ben, illetve azt, hogyan élünk, dolgozunk és kapcsolódunk ki az előttünk álló két évtizedben.
Trend #1: Népességrobbanás
Jelenleg közel 7,6 milliárdan élünk a Földön, 2040-re 9 milliárdnál is többen leszünk, a századfordulóra pedig a 11,2 milliárdot is meghaladja az emberiség lélekszáma. A Föld erőforrásai azonban nem bővülnek ugyanilyen ütemben. Az általános vélekedés az, hogy nem jut elég élelmiszer majd mindenkinek, azonban Hammond nem ért ezzel egyet. A valóság az, hogy jelenleg a mezőgazdaság 90 százalékában nagyon gyenge a termelékenység, az előállított élelmiszerek közel fele pedig kárba vész a fejlődő országok elosztási láncaiban. Ha javítanánk a mezőgazdasági termelékenységen és visszaszorítanánk a pazarlást, mindenkinek jutna elegendő élelmiszer.
Az ivóvíz biztosítása a másik fontos kihívás. Hammond szerint a közhiedelemmel ellentétben nincs hiány édesvízből. A helyzet tragikuma, hogy e vízkészlet jelentős része a sarkvidékeken található, és nem ott, ahol az emberek már most is szomjaznak. Ahhoz, hogy több fejlődő ország lakosságának szomját oltani tudjuk, alacsony költségű, csekély energiaigényű, kisméretű sótalanító telepekre van szükség, ebben pedig döntő szerepet játszik majd a megújuló energia.
Trend #2: Éghajlati dilemma
Globális felmelegedés? Kit érdekel, ha néhány fokkal melegebb van? A valóság azonban korántsem ilyen egyszerű: sokkal nagyobb a tét annál, hogy többet fogyaszt a légkondicionáló. A kaliforniai erdőtüzek, a fülöp-szigeteki tájfunok, a kínai áradások, az indiai hőhullámok, a karib-tengeri térségbeli pusztító erejű hurrikánok, valamint a fokvárosi és ausztráliai aszályok mind figyelmeztető jelek. Ha a Föld hőmérséklete 1,5 Celsius fokkal emelkedik 2040-re, ezek a szélsőséges időjárási jelenségek még gyakoribbá és súlyosabbá válnak, és ennek a veszélyére már az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete is felhívta a figyelmet.
Hammond a jelentésben arra mutat rá, hogy a 2040-ig terjedő időszakban elkerülhetetlenek lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, még akkor is, ha most drasztikus intézkedéseket hozunk arra, hogy 80 százalékkal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását. A szélsőséges időjárási jelenségek éves száma 1980 és 2004 között megkétszereződött, 2040-ig pedig újra meg fog duplázódni.
Trend #3: A megújuló energia forradalma
A szó szoros értelmében a jövőnk múlik azon, hogy lesz-e elég energia. Ezért túl kell lépnünk a fosszilis tüzelőanyagok használatán, és a megújuló energiaforrások, vagyis a napfény, a szél, a biomassza, valamint a víz- és a geotermikus források hasznosítása felé kell fordulnunk.
Jelenleg a világ villamosenergia-termelésének mindössze 8,4 százaléka származik megújuló energiaforrásokból. 2050-re pedig a szükséglet közel felét tudjuk megújuló energiával lefedni. Hammond szerint az e téren elért jelentős haladás a megújuló energia forradalmának kezdetét jelzi.
A napfényt villamos energiává alakító fotovoltaikus panelek ára az elmúlt nyolc évben 86 százalékkal, míg a tengeri szélerőműparkok által előállított energia költsége közel negyedével csökkent. A szolárpanelek hatásfoka megkétszereződött, a nagyméretű szélturbinák pedig 40 százalékkal több villamos energiát állítanak elő. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség szerint e fejleményeknek köszönhetően a megújuló forrásokból származó villamos energia 2020-ra olcsóbb lesz, mint a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energia.
A hiányzó láncszem, azaz a költségtakarékos tárolás megoldásához is egyre közelebb kerülünk olyan akkumulátorok fejlesztésével, amelyek a felhős vagy szélcsendes napok áthidalása céljából tárolják a villamos energiát.
Hammond szerint a technológiák és a költségek is kedvező irányba változnak. Az akkumulátoros energiatároló rendszerek költsége az elmúlt öt évben nagyjából kétharmadával csökkent, a fejlesztésükre fordított beruházások összege pedig 2040-re várhatóan eléri 620 milliárd dollárt.
Trend #4: A globalizáció terjeszkedése
Korunk egyik legnagyobb eredménye, hogy a globalizációnak köszönhetően az elmúlt 25 évben nagyobb mértékben csökkent a szegénység a világon, mint a gazdag országok által nyújtott külföldi segélyek révén a második világháború vége óta.
Több mint egymilliárd ember emelkedett ki a mélyszegénységből, a globális szegénységi arány pedig alacsonyabb, mint az írott történelemben bármikor. 2050-re várhatóan Afrikán kívül szinte mindenhol sikerül felszámolni a szegénységet.
Hammond elveti azokat az aggályokat, miszerint az Egyesült Államok és Kína közelmúltbeli kereskedelmi vitája a globalizáció végét vetíti előre. A világ többi országa új megállapodásokat köt, és folyamatosan számolja fel a kereskedelem előtt álló akadályokat. Jó példa erre az Európai Unió és Japán között 2019 februárjában létrejött szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a világ legnagyobb kereskedelmi megállapodása, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség létrehozása terén elért haladás.
Trend#5: Az egészségügy kilátásai
Az egészségmegőrzés terén a jövő több új, a maitól eltérő lehetőséget tartogat. Az orvoslást a következő öt forradalom alakítja át:
E fejlemények együttesen forradalmasítják majd az egészségügyet. A jövőben mindenki maga gyűjti egészségügyi adatait, a genetikusok felszámolják az örökletes betegségeket, a betegségeket mesterséges intelligencia diagnosztizálja, a betegek pedig személyre szabott kezelést kapnak.
Trend#6: Digitális átrendeződés
Ahogy az okostelefonok még okosabbá válnak, a hálózati kapcsolatok felgyorsulnak, a közösségi média, a megosztásalapú gazdaságon belüli szolgáltatások és a mobilfizetés pedig egyre nagyobb teret nyer, a társadalom és a gazdaság is elkerülhetetlen változások elé néz. A hagyományos üzleti modellek megkérdőjeleződnek olyan ágazatokban, mint a vendéglátás, a közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások, a digitalizáció pedig átalakítja a munkamódszereket, a kikapcsolódást, sőt, még a társkeresést is.
Üzleti oldalon az internetalapú vállalkozások szerves részét képező ún. közösségi hatás esélyt kínál a gyors meggazdagodásra és sikerre. Ugyanakkor a foglalkoztatás jövője sokakban aggodalmat kelt.
A mesterséges intelligencia és az automatizálás miatt ugyan kevesebb a munkaerőre lesz szükség 2040-ben, Hammond szerint az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen lesz. Ezzel összefüggésben új terek nyílnak a foglalkoztatásra. Elég csak az életvezetési tanácsadókra, a tetoválóművészekre, a hobbiállat-mentorokra és a fitneszedzőkre gondolni. Napjainkban a legfontosabb hivatások egy része nem minősül hagyományos értelemben vett munkának, és fizetés sem jár érte; ilyen pl. az anyaság, a családtagok ápolása, a háztartás vezetése vagy a gyermekfelügyelet. Hammond szerint ezek a szerepkörök újra megkaphatják a hivatásoknak kijáró megbecsülést, ezáltal pedig szélesedik az emberek által nyújtott szolgáltatások köre.
Hammond úgy gondolja, hogy a digitális átrendeződés hulláma a 2030-as évek közepe után megállíthatatlanná válik, ekkor ugyanis sokan nem tudnak majd fizetett munkát vállalni. Mivel azonban a gépek jövedelmet fognak termelni, a társadalmak az e jövedelemre kivetett adókból tarthatók fenn. Ezzel összefüggésben fontos tudni, hogy a világ jelenleg hat legértékesebb vállalata a technológiai ágazatban működik. A robotok utáni adókból finanszírozható egyfajta egyetemes jövedelem azoknak, akik nem tudnak elhelyezkedni.
Trend #7: A szegénység problémája
A globalizáció kedvező hatása ellenére a világ 58 országában kétmilliárd ember továbbra sem tud kilábalni a mélyszegénységből. Mivel csekély az esélyük arra, hogy villamos energiához jussanak, bejussanak az oktatásba, egészségügyi ellátásban részesüljenek, és más alapszükségleteiket kielégítsék, sokan csak az árnyékban tengődnek. Nehéz helyzetük azonban a jövőnkre is jelentős hatással lehet, figyelmeztet Hammond. A jövőben a fejlett világnak kell viselnie azt a hatalmas pénzügyi költséget, amelyet a hanyatló vagy egymással hadakozó államok idéznek elő a világgazdaságban. Ezenkívül a szegénység elől menekülők illegális úton gazdag országokba vándorolnak, ami jelentős politikai és gazdasági bizonytalanságot okoz.
Ha a következményeket megvizsgáljuk, látható, hogy nyomor lehet a század egyik meghatározó problémája.
Ray Hammond a 21. század megatrendjeiről beszél: