Az elemzés szerint internet-hozzáféréssel és saját honlappal a pénzügyi szektor összes szereplője rendelkezik. Sőt, a hitelintézetek és a biztosítók közel egyötödénél, míg az értékpapírcégek egyharmadánál az állandó internetkapcsolat minden gépen elérhető.
A hitelintézeteknél az internethez hozzáférő alkalmazottak aránya a jelenlegi 36 százalékról egy éven belül 54 százalékra emelkedik, míg a biztosítóknál ez az arány rendre 42 és 56 százalék. Az arányokat a megkérdezett szektorok teljes létszámára vetítve kiderül, hogy az idén mintegy 23 ezer fő fér hozzá az internethez.
A pénzügyi szolgáltatók leginkább tájékoztatásra használják az internetet, amit az adatgyűjtés, illetve a kutatás követ. Harmadik helyen a levelezés található, s csak ez után következik a marketingcélú felhasználás, az ügyfélkapcsolatok és a beszerzés. A felmérés szerint a várakozások alapján az említett alkalmazási területek fontossága növekedni fog, rangsoruk azonban nem változik érdemlegesen.
A pénzügyi szolgáltatók többsége úgy érzi, nem tudja az internet nyújtotta lehetőségeket eléggé kihasználni. Az erre vonatkozó kérdésre adott válaszok átlaga a hitelintézeteknél 2,3, a biztosítók és az értékpapírcégek esetében 2,6 volt az 1-től 5-ig tartó skálán. (A nagyobb számok a jobb kihasználtságot mutatják.)
A felmérés kimutatta, hogy a jövőre vonatkozó válaszok átlagai már jobbak: a hitelintézeteknél 4,1, a biztosítóknál és az értékpapírcégeknél pedig egyaránt 3,9 volt, vagyis e téren optimisták a megkérdezettek.
Az elemzés idejében a hitelintézetek 40 százalékánál volt az ügyfeleknek lehetősége arra, hogy interneten keresztül vegyen igénybe pénzügyi szolgáltatásokat. Ez az arány a következő egy-két évben várhatóan több mint kétszeresére nő.
Mindkét szegmensben jelentős bővülésre számítanak 2002-re. A hitelintézetek internetes szolgáltatásai közül legnagyobb szerepet az információk lekérdezésének szánnak. Véleményük szerint 2001-ben az összes vállalati számlainformáció-lekérdezés 24 százaléka fog az interneten keresztül lezajlani, míg a lakosságnál ez 15 százalékot ér majd el. A tranzakcionális internethasználat várhatóan csak később zárkózik fel.
A mobiltelefonos szolgáltatásokat 2001-ben a becslések alapján a lakossági ügyfelek 4, a vállalati ügyfelek 5 százaléka veszi igénybe. Jelenleg a bankok inkább SMS-en alapuló szolgáltatásokat nyújtanak, de nagyobb növekedési poteenciált látnak a WAP-os (mobilinternet) szolgáltatásokban.
A felmérés szerint a biztosítók kevesebb mint egyötödénél van az ügyfeleknek lehetőségük arra, hogy biztosítási szolgáltatásokat az interneten keresztül vegyenek igénybe. A válaszolók háromnegyede azonban egy-két éven belül tervezi az interneten keresztüli szolgáltatások bevezetését.
Igaz, a biztosítók a jövőben is csak néhány szolgáltatás esetében számolnak számottevő internetes eladással: így például a lakás- és utasbiztosítás, a unit-linked életbiztosítás és a balesetbiztosítás területén. E termékeknek várhatóan 1-5 százalékát értékesítik majd a hálón keresztül jövőre.
Az elemzés alapján az értékpapírcégek 44 százalékánál van az ügyfeleknek lehetőségük a pénzügyi szolgáltatások interneten keresztüli igénybevételére. A következő egy-két év során azonban valószínűleg csaknem minden értékpapírcégnél lehetőség kínálkozik majd interneten keresztüli megbízásadásra.
Az értékpapírcégek várakozásai szerint 2001-ben ügyfeleik 10 százaléka interneten, 8 százaléka pedig mobiltelefonon keresztül adja majd meg tőzsdei megbízásait, s ez az arány mindkét esetben majdnem duplájára nő a rákövetkező évben.
Az internetes és a mobiltelefonos megbízások értéke 2001-re a teljes forgalom 4-5 százalékára becsülhető.
A GKI-Webigen pénzügyi szolgáltatók most először közzétett internethasználati konjunktúraindexének induló értéke 22,1 - súlyozással 17,5 -, ami a pénzügyi szektor optimista várakozását jelzi az internet elterjedésével és annak a gazdaságot átalakító hatásával kapcsolatban is.