A nyílt forráskód elérte azt az érettségi szintet, ahol már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A legfrissebb kutatás szerint a vállalatok 82 százaléka sokkal pozitívabban áll a nyílt forráskódú szoftverekhez, mint öt évvel korábban, és már a felsővezetők is egyre gyakrabban részesítik előnyben ezeket a programokat a zártakkal szemben. Ennek köszönhetően az open source megoldások domináns szerepet játszanak számos olyan kulcsfontosságú fejlesztésben, amelyek jelentős mértékben átformálják világunkat.

 

Szuperszámítógépek és nagy teljesítményű számítástechnika

A szuperszámítógépek olyan rendszerek, amelyek tömeges mennyiségben oldanak meg bonyolult számítási feladatokat több ezer processzor teljesítményét egyesítve. Évtizedek óta használják őket különféle tudományos kutatásokhoz, kvantummechanikához, molekuláris modellezéshez és egyéb alkalmazásokhoz, a világegyetem titkainak megfejtésére törekedve. Ezekben a rendszerekben túlnyomó többségben Linuxot használnak. 2017 novembere óta pedig a top 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépen mind Linux fut.

 

A Linuxot ezzel egyidejűleg a vállalatoknál is egyre szélesebb körben alkalmazzák a nagy teljesítményű számítástechnikai projektekhez, amelyekkel számos, egyre nagyobb jelentőséggel bíró területet támogatnak. Ilyen például a Big Data, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az önvezető járművek, az okos városok, illetve az IoT-eszközök.

 

 

Adatbázisok

Az adatbázisok egyre fontosabb szerepet játszanak a szervezetek működésében. Ez annak köszönhető, hogy a fent említett, növekvő fontosságú technológiák gyors és hatékony adatfeldolgozási képességeket igényelnek. Ugyanakkor egyes felhasználási esetekben, például az IoT- és mobileszközök, illetve önvezető járművek esetében nagyobb mennyiségű, elosztott adatot kell kezelni, ezért különféle típusú adatbázisokra van szükség. Ezek között pedig egyre nagyobb arányban szerepelnek a népszerűségi lista élén az olyan nyílt forráskódú adatbázisok, mint a MySQL, a PostgreSQL, a SQLite, a MongoDB, a MariaDB és a Redis.

 

Web- és internetszerverek

A nyilvános internetszerverek nagy része Linux-alapokon fut, és a webszerverek 70 százalékán Unix jellegű rendszereket használnak, amelyek közül a Linuxé az oroszlánrész. Bár általánosságban kevés figyelmet szentelnek nekik, ezek a szerverek biztosítják legtöbbünk számára a hátteret a mindennapos internetes kommunikációhoz és különféle online szolgáltatásokhoz. 

 

Felhőnatív alkalmazások és konténerek

A felhőalapú működésre szánt alkalmazások fejlesztéséhez nem elég, ha a felhőkörnyezetben hosztolják a megoldást. Ezeket a programokat a folyamat legelejétől kezdve úgy kell tervezni, hogy megfelelően működjenek a felhőben, és teljes mértékben képesek legyenek kihasználni a felhőplatformok által kínált lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a felhőéhez hasonló, elosztott, jól skálázható, automatizált és önjavító környezetben kell fejleszteni és működtetni őket, amelyet a konténerek segítségével egyszerűen meg lehet teremteni.

 

A nyílt forráskód a felhőnatív megközelítéshez kapcsolódó, vezető technológiák körében is az élen jár. Közülük a Kubernetes, a Linux, a Docker konténerek, valamint a Cloud Foundry a legnépszerűbbek, és a felhőplatformok is nagyrészt open source alapokon működnek. 

 

IoT-eszközök és beágyazott rendszerek

Az IoT piaca elképesztő ütemben bővül: az előrejelzések szerint 2022-re 1,2 trillió dollárt ér majd, és az internethez csatlakoztatott eszközök száma 2024-ig eléri a közel 14 milliárdot. Az ilyen jellegű készülékek működtetéséhez, illetve az általuk gyűjtött adatok kezeléséhez rendszerint olyan különleges, beágyazott rendszereket használnak, amelyet egy-egy konkrét feladat ellátására terveztek. 

 

A nyílt forráskód itt is kedvelt: a beágyazott rendszerekhez a fejlesztők 53 százaléka valamilyen nyílt forráskódú operációs rendszert választ, az IoT-eszközök pedig az esetek közel háromnegyedében Linuxon futnak.