„A jelenlegi munkaerő-piaci állapotok miatt már a tanulási szakaszban kapcsolatot kell létesíteni az egyetemistákkal, illetve a kódolóiskolákkal is, hiszen ezek is potenciális munkaerőforrást jelentenek számunkra” – így emlékszik az Academy4Moms programmal történő együttműködés kezdetére Czibók Zoltán, a DXC ügyvezetője. 

 

„Nagyon örültem, hogy a programból nők is érkezhetnek erre az elférfiasodott pályára” - folytatta Tóth Mária, a DXC szoftverfejlesztési igazgatója, aki a kezdetek óta a program aktív mentora.

 

Zétényi Emese az első, aki a 9 hónapos képzést követően felvételt nyert a DXC-hez. A program gazdája, a GreenFox Academy már a képzés hónapjai közben is szervezett olyan projektbemutatókat, cégismertető találkozásokat, melyek során az átképzésben részt vevők és a cégek megismerhették egymást. Aztán mindenki kedvére dönthetett, hová adná be jelentkezését, melyik cég profilja illeszkedik az érdeklődési területéhez.

 

„Heten végeztünk az iskolában, mind nagyon különböző területekről jöttünk. Voltak a csoportban közgazdászok, volt egy földrajz szakos lány és jogász is. Én fizikusként végeztem sok évvel ezelőtt, dolgoztam középiskolában fizikatanárként, aztán elvégeztem egy Java tanfolyamot, de mindez megszakadt, amikor egymás után megérkezett a három gyerekem” – meséli Zétényi Emese. „Pár éve már gondolkoztam, hogy a fizikusi pályáról át kellene képeznem magam programozóvá, de a kódolóiskolák tanfolyamai nem családos embereknek vannak kitalálva: a legtöbb este, illetve hétvégén tartja képzéseit. Így nagyon örültem, amikor megtaláltam az Academy4Moms programot.”

 

„Megfigyelésem szerint a természettudományos, matematika, fizika irányból érkezők gyorsabban megértik azt a fajta logikus gondolkodást, ami a programozáshoz kell, aki pedig közgazdasági irányból jön, az az üzleti folyamatokat fogja jobban érteni” – mondja Tóth Mária, a DXC szoftverfejlesztési igazgatója.  „Azt gondolom, hogy kilenc hónap alatt meg lehet tanulni algoritmizálni egy vagy két nyelven, de ettől még látni kell, hogy aki végez egy hasonló átképzésen, az még kezdő. Az őket alkalmazó cég feladata és felelőssége, hogy többet kell velük foglalkozni, hiszen még nincs ilyen irányú munkahelyi tapasztalatuk.”

 

Az igazgató szerint a tantermi és a valós idejű, munkahelyi programozás nagyon különbözik: „Bár a képzésen is csapatban, egy adott projekten dolgoztak, de egészen más négy lánynak együtt dolgoznia iskolai környezetben és keretek között, mint beesni öt fiú közé, akik már félig profik a területükön, nem túl beszédesek, inkább magukba zárkóznak, nem csacsognak és nehéz tőlük bármit megkérdezni” – mondja az igazgató.

 

A képzés egy alapozó fázissal indult, aztán következett a webfejlesztés. Emellett a lányok soft skilljeit is fejlesztették és az állásinterjúra is külön felkészítést kaptak. „Voltak mélypontok, ezeken túl kellett lendülni, sokszor iszonyú fáradt voltam, nem volt könnyű a képzési időszak” – emlékszik vissza Emese, aki a kilenc hónapos képzést követően elsőként a DXC-nél járt állásinterjún, ma pedig már a cégnél dolgozik, és az első hetek ismerkedése után most kezd az első projektjén dolgozni egy – természetesen – csupa férfiból álló csapat tagjaként: belső szoftverhez fog bővítményeket írni. A vele együtt végzett hét lányból hatan már találtak programozói állást.