Az elektronikus információ megosztást, a felhőalapú szolgáltatásokat vagy a közösségi médiát használó vállalkozások százalékos aránya alapján hazánk a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban. A vállalkozások 13%-a használja a közösségi médiát, 8%-uk küld e-számlát, 8%-uk használ felhőalapú szolgáltatásokat, és mindössze 12%-uk folytat online kereskedelmet. Pedig, ha Magyarország képes lenne élni a digitalizációban rejlő lehetőségekkel, a McKinsey & Company tanácsadó cég kutatásai szerint a digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd eurót is hozzáadhatna a magyar GDP-hez. Mindez a BKIK Kamarai Napok keretében megrendezett Digitális Kiállításán hangzott el, ahol az egészségügytől kezdve a turizmuson át az autóiparig különböző területek mutatták be, miként szélesítheti ki az üzleti lehetőségeket az elektronikus szolgáltatások forradalmasítása.

 

 

A digitalizáció tompítani tudja cégek közötti méretkülönbségeket, hiszen a kisebbek is olyan eszközökhöz és megoldásokhoz jutnak, amelyek korábban a nagyvállalatok privilégiumába tartoztak. A transzformáció továbbá termelékenységben és versenyképességben is komoly előnyöket hoz a KKV-knak, hiszen olyan távlatokat nyit meg előttük, amelyekről korábban álmodni se mertek. Digitális megoldásokkal akár a legkisebb cégek is jóval könnyebben tudnak meghódítani akár egy akkora piacot is, amekkorát a visegrádi négyek jelentenek. Ennek kapcsán az eseménysorozat megnyitó ünnepségén a Kamara bejelentette: a térség gazdasági fejlődésének ösztönzése érdekében szorosabbra fűzi a kapcsolatokat a regionális kamarák képviselőivel. 

 

Zsabka Zsolt, a BKIK Ipari Tagozatának elnöke az esemény megnyitóján elmondta: digitális forradalom zajlik a világban, amely megoldást hozhat a munkaerőhiány égető problémájára. „Felelősségünknek érezzük, hogy lehetőséget teremtsünk a fiataloknak a tanulásra, a fejlődésre, a tehetségük kibontakoztatására, annak érdekében, hogy ebben az országban találják meg a számításaikat. A jövő generációja a szövetségesünk lehet abban, hogy a digitalizációval együtt enyhítsünk vállalkozások legnagyobb problémáján, a munkaerőhiányon.” – jelentette ki megnyitó beszédében.

 

 

Dr. Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei Kereskedelmi Iparkamara elnöke a magyar gazdaság jövőjéről tartott előadásában kifejtette: az Európai Unió által deklarált konvergencia csak a 2010 utáni Magyarországon végrehajtott patrióta gazdaságpolitikai intézkedések következtében indult el. „Jelenleg évente több erőforrás áramlik ki Magyarországról, mint amennyit a kohéziós fejlesztési politika hazánk számára biztosít, de az Unió egyértelműen érdekelt az általa meghatározott fejlesztési források Magyarország számára történő biztosításában. A felzárkóztatásra meghatározott fejlesztési források jogi szabályozása nem teszi lehetővé az EU számára, hogy a jövőben csökkentse a költségvetésében rögzített támogatás mértékét.” – foglalta össze gazdasági előrejelzéseit a szakember.

 

A digitális transzformáció nem csupán a KKV-k működését könnyítheti meg, hanem a taxitársaságokét is – derült ki a Digitális Kiállítással párhuzamosan futó 2019-es Taxi Expón. Az eseményen elhangzott előadások és beszélgetések rávilágítottak arra, hogy az elektronikus rendszer fejlesztésével jelentősen csökkenthetők az adminisztrációs költségek, de olyan aktuális témák is megvitatásra kerültek, mint az egyre népszerűbb taxirendelő applikációk, vagy a közlekedési hatóság és a NAV ellenőrzések során szerzett tapasztalatai. 

 

A taxitársaságok egyetértettek abban, hogy a digitális technológia, és főleg az applikáción keresztüli rendelések, elszámolások megkönnyítik a munkájukat, ám ez a technológiai innováció súlyos többletköltségeket eredményezett, aminek a fedezetét a hatósági ár képes megteremteni. Éppen ezért fordultak a BKIK közvetítésével október végén levélben Karácsony Gergely főpolgármesterhez, hogy a valós legitimációval nem rendelkező érdekképviselet nyomásgyakorlásnak ne engedjen, a jelenlegi fővárosi taxis szabályozáson ne enyhítsen, a hatósági árat ne törölje el, mivel meggyőződésük szerint az a korábbi kaotikus állapotok visszatérését segítené elő. A nyomott tarifák és így jövedelmek mellett újra elharapózna az ügyeskedés, az erőszak, a korrupció, a szolgáltatások színvonala pedig erőteljes zuhanásnak indulna.