A GKI Digital idei kutatásai szerint*  a hazai karácsonyi költésben ismét kiemelt szerepe lesz ennek az időszaknak, mert az aktív internetezők egyötöde – kb. 1,2 millió ember – az ajándék beszerzések kapcsán számít a novemberi Black Friday akciókra. Ennek köszönhetően idén körülbelül 70-80 milliárd forintos online költés várható. Ráadásul az ajándékokra szánt költségkeret is jelentősen nőtt az elmúlt évekhez képest, idén átlagosan 48 400 forintot tervezünk költeni az ajándékokra összesen.  

 

Nem csoda, hogy az áruházak minden eszközzel igyekeznek fenntartani az előkarácsonyi vásárlás intenzitását. Valószínűleg ennek köszönhető az Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban is nagy népszerűségnek örvendő Cyber Monday hazai megjelenése is.  A Cyber Monday koncepciója 2005-ben született az Egyesült Államokban és a Black Friday utáni hétfői, egynapos vásárlási ünnepet jelöli, amikor számos üzlet rövid ideig tartó, gyors, úgynevezett flash-értékesítéseket tart, amelyek csak egy-egy órán keresztül érvényesek. Mások bizonyos termékeket különleges ajánlattal kínálnak. 

 

A Deloitte 2019-es kutatása szerint az Egyesült Államokban idén minden korosztályban már nagyobb az érdeklődés a Cyber Monday, mint a Black Friday akciói iránt. Különösen igaz ez a legfiatalabb korcsoportra, vagyis a Z generációra, akiknél 65-58% az érdeklődők aránya az egyik, illetve másik akciós nappal kapcsolatban. Ráadásul a válaszadók több, mint a fele (54%) nyilatkozott úgy, hogy online fogja az ajándékokat beszerezni. Érdekes az is, hogy mi motiválja a vásárlókat leginkább az akciós beszerzések során. A Deloitte felmérése szerint a fogyasztók 74%-át az árengedmények befolyásolják leginkább, 72%-ukat az ingyenes szállítás, 39%-ukat a BOGO-kedvezmények („buy one get one free”, azaz, amikor a termék vásárlása esetén a második terméket ingyen vagy olcsóbban kapja).

 

Itthon is valószínűleg az árengedmények motiválják leginkább a vásárlókat. Ehhez képest érdekes, hogy az e-kereskedők szerint az átlagos Fekete Péntek-kedvezmény idén csak 17,5% körül alakul, hiszen biztos sokakban alakul ki az a kép a fekete pénteki akciókra gondolva és az eddigi reklámokat látva, hogy az akciós termékeket akár 50%-nál magasabb árengedménnyel is be lehet szerezni.

 

Mi lehet az oka a vásárlók fejében kialakuló képzet és a tényleges árengedmények közti különbségnek? Sajnos sok üzlet még mindig nem tartja tiszteletben az egyértelmű fogyasztóvédelmi szabályokat és különböző trükkökkel igyekszik a fogyasztók figyelmét felkelteni annak érdekében, hogy a vásárlót a honlapjára csalogassa és valamilyen termék megvásárlására rábírja.  

 

Nagyon gyakori például, hogy magas, „akár” 50-80%-os árengedménnyel hirdetik magukat ebben az időszakban a webáruházak, de a hirdetéseiben megjelölt kedvezmény kizárólag olyan árucikkeknél elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem tipikus termékek, és a teljes kínálat töredéke elérhető a reklámokban megjelölt árengedménnyel, illetve a kedvezmény nem a hirdetésben megjelölt termékeket érinti. Sok vállalkozás nincs tisztában vele, hogy a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata szerint az „akár” állítást csak akkor lehet jogszerűen alkalmazni főüzenetként, ha a reklámozott termék-, szolgáltatás csoport tipikusnak minősülő és legalább 10%-ot elérő aránya vonatkozásában ténylegesen elérhető a meghirdetett kedvezmény.

 

Szintén gyakori, hogy az akcióban meghirdetett kedvezményeket nem az akciós előtti tényleges árból adják, hanem az akciós időszakban közzétett „fiktív” árból, holott a fogyasztóvédelmi szabályok szerint az a gyakorlat, hogy a vállalkozás „akciója” ténylegesen nem jelent a korábbi áraihoz képest engedményt, jogellenes. „Ez a visszaélés-típus egyébként annyira gyakori, hogy az EU a napirenden lévő fogyasztóvédelmi módosító csomagjában kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak a következő kétéves távlatban tagállami szinten is be kell majd vezetniük azt a szabályozást, hogy az akciós árak alkalmazásánál a referenciaárat – amelyből a kedvezményt adják – az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára alapján kell majd feltüntetni” – emelte ki dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportvezetője. 

 

Az árazási trükkökön kívül számos egyéb probléma is jelentkezni szokott a Karácsony előtti kiemelt vásárlási időszakban. Sok vállalkozás például valótlanul azt állítja, hogy egy-egy termék nagyobb árengedménnyel csak a Black Friday időszakban, korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezzel a fogyasztókat gyors vásárlásra ösztönzik. Ez a pszichikai nyomásgyakorlás szintén jogellenes lehet.

 

Ugyancsak sokszor fordul elő az is, hogy a meghirdetett akcióban gyorsan kifogy a kedvezményes áron kínált árukészlet, és a vásárlók hoppon maradnak. Az egyik legnagyobb hazai webáruház ellen például a Gazdasági Versenyhivatal többek között azért folytat eljárást, mert a hatóság szerint a cég tévesen mérte fel a szükséges készletmennyiséget a várható érdeklődés nagyságához képest. 

 

A Black Friday időszakában felmerült visszaéléseket még hosszan lehetne sorolni, de az a következtetés mindenesetre levonható, hogy mind a vásárlóknak nagyon körültekintően kell eljárniuk az akciós vásárlások során, mind az üzleteknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk az akciótartási gyakorlatukra, mert a szabályok megszegése súlyos – akár a vállalkozások előző évi nettó árbevételének 10 százalékáig terjedő - bírságot is maga után vonhat.

 

„A fogyasztóvédelmi hatóságok egyre intenzívebb fellépésének köszönhetően egyre több vállalkozásban merül fel, hogy a hagyományos megfelelési programok mellett fogyasztóvédelmi megfelelési programot is bevezessenek. Ezt különösen fontosnak tartjuk a jogsértés elkerülése és a vállalkozás presztízsének fenntartása érdekében, és természetesen azért is, hogy a vásárlók a nagyobb akciók, például Black Friday esetén is jó érzéssel vásárolhassanak és ne a fiktív ártól, kedvezményektől és egyéb megtévesztésektől kelljen tartaniuk” - mondta dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.