Számos vállalat kivár, mielőtt belevágna egy teljesen automatizált logisztikai környezetbe történő beruházásba. Joggal, mivel ennek megvalósítási ideje, költségei sok cégnél meghaladják a lehetőségeket, és nem nyújtják a gyorsan elérhető előnyök élményét.  Gyakran nincs is szükség tejes automatizációra, hiszen az innovatív cégek létező, jól bevált félautomatizált megoldásokat is alkalmaznak már a leginkább munkaerő-igényes feladatok, mint például a ki– és betárolási ciklusidők csökkentésére. A félautomatizálás rugalmassága lehetőséget teremt, hogy megfelelően reagáljunk az esetlegesen megnövekvő megrendelői igények kielégítésére. A rendszer megtérülése is gyors: hozzávetőlegesen 2 év, ezért döntenek egyre többen mellette.

 

Globális kihívás

A dilemma nem csak hazánkat érinti. A McKinsey Global Institute szerint a szállítás-raktározás a harmadik legautomatizálhatóbb szektor a világon. Eközben a logisztikai szakemberek többsége a világban mindenhol óvatos, és nehezen szánják magukat nagyobb automatizációs fejlesztésekre. Vajon mi áll ellentmondás hátterében?

 

Miközben a kiskereskedelemben, az autóiparban és a gyógyszeriparban 6-10% közötti növekedést terveznek, a logisztikában tervezett befektetések szintje épp a fele az említett növekedési igény kielégítéséhez szükséges mértéknek. A visszafogottság oka egyrészt a logisztikai szolgáltatók közötti verseny intenzitásában, és az ebből fakadó nyomott árakban rejlik. A nagyvállalatok és e-commerce megacégek gyorsan képesek szolgáltatót váltani, ezért mindenki óvatos a beruházásokkal. Másrészt egyre több nagy e-commerce cég a saját kezébe veszi a logisztikai rendszerét, így érzik biztonságban a szezonális ingadozások (karácsonykor a havi forgalom nyolcszorosát is elérő ugrások) kezelését. Az Amazon logisztikai operációja például önmagában ma már a világ ötödik legnagyobb logisztikai szolgáltatója lenne. De azok a cégek is csak vonakodva fektetnek automatizációba, ahol elvileg minden feltétel adott, és ez racionális döntésnek tűnne, mert a megtérülési idő magas, a piac gyorsan változik, és az adott pénzforrást a vállalati prioritás rendszer alapján biztonságosabb helyre is lehet fektetni. 

 

Félautomata megoldások: emberek vezérlik, de maga a technológia hatékonyságnövelő

Egy félautomata rendszer később akár átalakítható, tovább fejleszthető teljesen automata megoldássá. Pári Róbert, a QLM ügyvezető igazgatója szerint a félautomata rendszerek azért is előnyösek, mert utólag is beépíthetőek egy meglévő keskenyfolyosós raktárrendszerbe, amivel biztosítani lehet az egyensúlyt az emberi és a szoftveres vezérlés között. A fejlesztés alapfeltétele a raktár működését biztosító raktárirányítási szoftver, amely irányított ki- és betárolást valósít meg. Ez a megoldás alacsonyabb beruházási költséggel jár, könnyebben kivitelezhető és bevezethető, rugalmasabb, alacsonyabb kockázattal jár, és gyorsabb a megtérülése, mint a teljesen automatizált rendszereké.

 

 Pári Róbert

 

Kedvező beruházási lépték, gyors betanulás és bevezetés

A K & V project managere, Varga Viktor alaposan tanulmányozta a lehetséges megoldásokat, és végül a logisztikai szolgáltató a félautomatizálás mellett döntött, amellyel rövid idő alatt igen jelentős hatékonyság javulást értek el, de a beruházási döntéshez mégsem kellett túl “nagy levegőt” venniük, mert az a megfizethető tartományban mozgott. A kezelők egy rövid betanulást követően teljes kapacitással tudták hiba nélkül, kényelmesen elvégezni a tárolási feladatokat, amellyel most óránként 51 raklapot mozgatnak meg a korábbi 42-vel szemben. A rendszer meghatározza a leggyorsabb utat a tárhely eléréséhez, és oda irányítja a gépet tévedés nélkül. A CROWN APS félautomata rendszer 18%-kal növeli a tárolási kapacitás hatékonyságot, ezáltal időt takarít meg, és csökkenti a működési költségeket. A QLM Waprom raktárirányítási szoftvere és a Crown APS bevezetése az adott üzleti célok elérése érdekében optimális mértékű befektetést igényelt.

 

A K & V projekt managerét is meglepte az előre lépés mértéke rugalmasságban, folyamat optimalizálásban és hatékony folyamat irányításban. Varga Viktor szerint az sem mindegy, hogy egy ilyen rendszer bevezetése mögött mekkora üzemeltetési tapasztalat áll. Cégénél az alkatrész szintű javíthatóság is 10%-kal alacsonyabb üzemeltetési költséget eredményezett. A projekt manager ezt egy példával érzékelteti: „amikor a hidraulika motorja megállt, egy szenzor csapágy cseréjével sikerült javítani azt, amelynek költsége összesen 300 euró volt egy 4000 eurós új motor árával szemben” – idéz fel egy megtörtént esetet.

 

Ne essünk a technológia bűvkörébe

A szalagpályás anyagáramoltató rendszerek, a vezető nélküli targoncák, az RFID, az IRID-RTLS, az intralogisztikában hasznosítható drón rendszerek, a kiterjesztett valóság már a logisztikában is a hétköznapok részei. De ezek gyakran csak a logisztikai folyamatok egy-egy elemét érintik, és nem mindig könnyű és lehet egységes logisztikai rendszerbe illeszteni őket. Pári Róbert szerint mindez felértékeli a rendszerszintű tervezés szerepét és az ehhez értő szakemberek tudását is. „Azok lesznek a nyerők, akik követik az innovációkat, de akiket nem kápráztat el a technológia fejlődése, hanem képesek az üzleti racionalitás talaján maradni a beruházási javaslataikkal” – véli a QLM ügyvezetője.

 

Ahol különösen nagy gyorsaságra, pontosságra és folyamatos működésre van szükség, az automatizálás indokolt, de sok vállalat számára nem a teljes, hanem a részleges automatizálás a megoldás. Érdemes cégre szabott rendszert kialakítani.