Az internethez csatlakoztatott, különféle készülékek száma elképesztő mértékben nő: a Gartner jóslatai szerint idén már 5,8 milliárd darab fog működni vállalati oldalon.  Az elemzőcég szerint 2020-ban az épületautomatizáció terén bővül az IoT-eszközök piaca a legnagyobb mértékben (42 százalékkal), ahol az okos érzékelők és egyéb megoldások segítenek az irodák és a gyárak hatékonyabb működtetésében és ezáltal a költségek, illetve az ökológiai lábnyom csökkentésében. Az egészségügyben 31 százalékos növekedés várható világszerte, elsősorban a krónikus betegek állapotát megfigyelő készülékeknek köszönhetően. A harmadik helyen pedig az autóipar áll 29 százalékkal, mivel az internetkapcsolat révén egyszerűbben elvégezhető számos, az autókhoz kapcsoló feladat, így például a flottakezelési teendők.

 

Ezek a berendezések rengeteg előnyt tartogatnak minden iparágban, hiszen az adatok gyűjtésével, elemzésével és továbbításával segíthetnek abban, hogy a szervezetek új lehetőségeket térképezzenek fel, egyszerűsítsék folyamataikat és testre szabják a felhasználói élményt. 

 

A SUSE szakértői úgy vélik, hogy az elterjedtség ellenére a szervezetek még mindig nem használják ki az IoT-eszközökben rejlő teljes potenciált, és a lehetséges felhasználási előnyök tovább fognak bővülni a jövőben. A vállalat szakemberei összegyűjtötték, mely három trend és kérdéskör alakítja majd számottevően ezt a területet az elkövetkező időszakban. 

 

 

Okosabb perem

Minden olyan, internetkapcsolattal rendelkező szenzor vagy berendezés edge, vagyis peremhálózati eszköznek minősül, amely nem egy nagyobb adatközpontban gyűjti az információkat. Hagyományosan ezek a készülékek elsősorban csak összegyűjtötték az adatokat, és elküldték elemzésre a felhőbe vagy a cég központjába. Nem volt meg ugyanis bennük a szükséges tárolási is számítási kapacitás ahhoz, hogy analizálják az információkat. Napjainkban ez azonban változóban van, és egyre több olyan edge eszköz jelenik meg, amely már elég erőforrással rendelkezik az elemzésekhez, és akár gépi tanulást is képes bevetni. Ennek köszönhetően az adatok feldolgozása olcsóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá válik. Ha az információk egy részét helyben tárolják és elemzik a hálózat peremén található IoT-eszközön, akkor mind az adatok, mind a belőlük levont következtetések elérhetők helyben, ami csökkenti a hálózat leterheltségét és a sávszélesség-igényt is.

 

Új lehetőségek az 5G-ben

Az 5G hálózatok nem csupán a mobiltelefonok számára teszik lehetővé a gyorsabb adatátvitelt. Az alacsony késleltetésnek és a szupersebességnek köszönhetően minden eddiginél egyszerűbb lesz minél több helyen elhelyezni és használni a különféle IoT-szenzorokat. Az 5G révén így a vállalatok valós időben tudnak adatokat gyűjteni, kezelni és elemezni, ezáltal még többféle és még innovatívabb felhasználási módokat találhatnak majd az IoT kiaknázására. 

 

Szabványos szenzorok

Az IoT egyik legnagyobb kihívását manapság a fragmentált rendszerek jelentik. Előfordulhat, hogy több különféle eszköz működik egy-egy ellátási láncban, de ezek nem tudnak egymással kommunikálni, mert nem ugyanazt a nyelvet beszélik, vagy ha mégis, akkor sem feltétlenül úgy alakították ki őket, hogy képesek legyenek egymással információt megosztani. Ahhoz, hogy az IoT minden lehetőségét ki lehessen használni, a termékeknek, az alkalmazásoknak és a szolgáltatásoknak interoperábilisnak kell lenniük, elkerülve ezzel a gyártófüggést. Ezen sok helyi és nemzetközi szabályozási szervezet dolgozik már egy ideje. A SUSE szakértői úgy vélik, hogy mivel óriási ütemben nő az eszközök száma, hamarosan nagyobb előrelépést várhatunk a szabványosítás terén is. 

 

SUSE támogatás minden szinten

A SUSE átfogó támogatást kínál a különféle IoT-megoldások működtetéséhez és felügyeletéhez, amit jól alátámaszt a Knorr-Bremse példája. A vezetéstámogató és automata fékrendszereket előállító üzemekben többek között a SUSE megoldásainak segítségével aknázzák ki az IoT-ban rejlő lehetőségeket. Ezekben a gyáregységekben ugyanis számos olyan berendezést használnak, amelyek nem rendelkeznek internetkapcsolattal, illetve nem képesek maguktól gyűjteni az adatokat az őket érintő folyamatokról. Ezért a vállalat Raspberry Pi és a SUSE Linux Enterprise Server for ARM rendszerekre alapozva olyan IoT-platformot épített ki, amely valós időben összesíti az információkat a gyártóberendezésekről. Mindezt központilag felügyelik a SUSE Manager segítségével, amellyel ezek az IoT-eszközök ugyanolyan egyszerűen és jól menedzselhetők, mint az adatközpontokban lévő végpontok. Az IoT előnyeit kihasználva pedig hatékonyabbá vált a gyártás: a gyorsabban el tudják hárítani az esetleges hibákat és fejleszthetik a karbantartási folyamatokat, illetve csökkenthetik a nem tervezett állásidőt.