E kötelezettségnek a hagyományos (offline) megoldásokat alkalmazó cégek külön bejelentéssel tehetnek eleget, az online számlázási programot alkalmazók esetében viszont ez sokkal egyszerűbben, a számlázással párhuzamosan, automatikusan megvalósul. A GKI Gazdaságkutató és a Billingo.hu online számlázó közös, 2020. januári kérdőíves felmérésének fő megállapítása szerint a legalább 5, de legfeljebb 250 főt foglalkozató (vagyis nem mikró) kis- és középvállalatok körében az online számlázás elterjedtsége jelenleg 45%-os. Ez az arány – a jelentéskötelezettség kiterjesztése és a technikai lehetőségek fejlődése következtében – az év folyamán érezhetően tovább emelkedhet. 

 

A hazai vállalkozások sokszínűsége a számlázási kultúrában is megmutatkozik. Vannak cégek, amelyek a leginkább költségtakarékos megoldást részesítik előnyben, mások az adminisztráció egyszerűségét tekintik fő célnak, s vannak, amelyek az egyre bővülő informatikai bővülő lehetőségek kihasználására fogékonyak. Mindemellett hosszú ideje érezhető a szürke és a feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati szándék, miközben a digitalizáció folyamatos fejlődése egyre több lehetőséget kínál az államigazgatás és a cégvezetők információs igényének kielégítésére.

 

 

Egy kis módszertan

A GKI és a Billingo közös januári felmérése a hazai (nem mikró) kkv-k számlázási kultúrájának megismerésére irányult. (Ez a cégcsoport állítja elő a hazai GDP közel felét.) A felmérés sajátosságai miatt a megkérdezettek között nem szerepeltek mezőgazdasági, pénzügyi és közszolgáltató vállalkozások. A kiküldött kérdőívekre 1068 cég válaszolt. A válaszadó cégek mintegy 4%-a KATÁ-s, 12%-uk a KIVÁ-s volt, a többi pedig a számviteli törvény hatálya alatt működött.

 

A szabályozási környezet változása (azaz a NAV egyre növekvő adatigénye), illetve a technikai fejlődés miatt a hagyományos offline módszerek, különösen a számlatömbök használata visszaszorulóban van. A kkv-k csaknem egyharmada (31%-a) azonban továbbra is számlatömböt használ. Az alkalmazott létszám emelkedésével párhuzamosan egyre csökken ezek használatának aránya: a 11 fő alatti cégek körében ez az arány 42%, a 11-20 fő közöttiek körében 26, a 20-50 fő közöttiek körében 20, míg az 50 fő feletti cégek körében csak 16%. A számlatömb-használók aránya a külföldi többségi tulajdonban lévő vállalkozások körében viszonylag alacsony (17%), míg az állami-önkormányzati szféra illetve a hazai magáncégek körében jóval magasabb, 34 illetve 31%. A számlatömbök alkalmazása kirívóan alacsony az ipar területén (alig 14%), ennél jóval gyakoribb a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások esetében (37-37%). Némileg kisebb arányban fordul elő a fővárosban és környékén (28%), mint vidéken (32%), de a különbség nem drámai. A speciális adózási módokat alkalmazók közül a KATÁ-s vállalkozások csaknem kétharmada használ „régimódi” számlatömböt. A számítógépes technológiákat igénybe vevők körében az online megoldásokat használók aránya (45%) csaknem kétszer akkora, mint az offline megoldásokat előnyben részesítőké (24%). 

 

Az online számlázással általában kifejezetten elégedettek az ügyfelek. Teljes elégedettségről tudósított az ezt használók 87%-a, alapvetően elégedettek, de azért olykor előfordulnak problémák 12% szerint, vagyis az elégedetlenek száma 1% alatti. A problémás esetekről beszámolók aránya a mintaátlagnál jóval magasabb az iparban (18%), a külföldi többségű cégkörben (ugyancsak 18%), illetve az 51 és 150 fő között foglalkoztató vállalatok esetében (24%). Ez a széles körben tapasztalható elégedettség a jövőben egyfajta katalizátora lehet a további terjedésnek.

 

Az adatszolgáltatási kötelezettségek a jövőben is növekednek. Ez év július 1-étől minden cégek között kibocsátott (B2B) számlát regisztrálni kell az adóhatóságnál. E majdan életbe lépő kötelezettségről a válaszadók 86%-a hallott, 14%-uk azonban még nem. A kereskedők 22%-a, a KATÁ-sok 38%-a(!) nem hallott erről. Azaz a tájékozottság e téren korántsem teljes körű. 

 

A jelenleg nem online számlázást választó cégek egyharmada tervezi ennek alkalmazását 2020-ban, míg kétharmaduk – a nyilvánvaló előnyök ellenére - sem. Az akadályok között az új módszerektől való idegenkedés mellett fontos szerepe lehet a számlakönyvi visszadátumozás lehetőségének. Az online számlázás piaca azonban várhatóan így is erőteljesen nő majd idén. Elsősorban az állami, önkormányzati szférában magas az erre való a késztetés, az itt tevékenykedők nagyobbik fele tervezi ezt az újítást, s a 151-250 fő között foglalkoztató cégeknek is csaknem a fele erre készül. A KATÁ-t és KIVÁ-t alkalmazó cégek körében továbbra sem túlzottan népszerű az online számlázásra való átállás, ennek bevezetésére e cégkör csupán minden ötödik cége készül. Azon vállalkozások körében, amelyek hallottak a számla-regisztrációs kötelezettség idén július 1-étől esedékes kiterjesztéséről, az online számlázásra idén áttérni kívánók aránya 36%, míg az erről nem hallók körében 15%. Ha ez utóbbi csoport is tudomást szerez e szabályozás-változásról, úgy az online számlázásra áttérők száma valószínűleg körükben is emelkedni fog.