Az INNObyte Informatikai Zrt. nem reprezentatív, online, országos kutatásában*  április 10–május 10. között az online oktatással kapcsolatos tapasztalatairól kérdezte a szülőket, valamint érintett munkatársait. A 210 iskolás korú gyermek esetében a lekérdezett 106 család több mint a fele (63%) felső tagozatos, másik fele (53%) alsó tagozatos, 36%-a gimnáziumi és 3% szakiskolai, szakközépiskolai tapasztaltairól tudott beszámolni.

 

A szülők általában négy részre osztották a tanulással kapcsolatos teendőket, amelyből kettő: az új anyag tanulása, illetve gyakorlása már az offline tanítás során is létezett, azonban a tanár által kiadott tananyagok és feladatok összegyűjtése, valamint rendszerezése és az elkészült feladatok, számonkérések dokumentálása, beküldése új feladatcsomagokként kerültek be a családok életébe. Tehát a megkérdezettek felénél a gyerekek kis segítséggel boldogulnak a digitális oktatásban, 14% teljes mértékben önállóan tanul, ugyanakkor több mint egyharmaduk komoly szülői figyelmet és segítséget igényel. Átlagosan minden negyedik szülő két óránál többet, körülbelül ugyanennyien pedig egy-két órát tanulnak a gyerekekkel. A nagyobb gyermekek, tinédzserek már be tudják küldeni a feladatokat maguk is, azonban a kisebbeknél ez a feladat a szülőre hárul. Ráadásul az informatikai rendszerek sokszínűsége miatt ezt ellenőrizni is kell a szülőknek.

 

Átlagosan mennyi időt kell a gyerekekkel összesen, naponta tanulni? 

 

 

A felmérés ugyanis azt mutatja, hogy a tanárok nagyon sokféle informatikai rendszert használnak, beállítottságtól, életkortól, iskolai szintű előírásoktól függően, így például: Kréta, Google Classroom, Skype, Zoom, Microsoft Teams, e-mail, Discord, Facebook, Google hangouts meet, DC, Bookrclass, Readmenta, Learningapps, Quizlet stb., így más-más csatornákon keresztül küldik a feladatokat, amelyeket követni és rendszerezni kell, hogy a gyermekek egyedül fel tudják dolgozni azokat. A legnépszerűbb a Kréta (63%) és Google classroom (71%), a videókonferenciára 42% használja a Zoomot, 36% a Skype-ot vagy a Teams-t.

 

Ami külön nehézség, hogy nemcsak az egyes iskolák vagy osztályok, hanem osztályon belül használnak eltérő digitális megoldásokat a tanítók – a kérdezettek 66%-a számolt be erről a problémáról, 34%-nál már felismerték, hogy fontos egységesíteni ezeket a csatornákat osztályon belül.

 

Ugyanakkor a megkérdezett családok döntő többsége (64%) követhetőnek tartja a tanárok elvárásait, tisztában van azzal, mi-miért történik, a gyerekek fejlődési, tanulmányi haladásával elégedett (61%)., csak néha fordul elő az ellenkezője, amikor céltalannak éreznek egy-egy feladatot (35%) vagy úgy érzik, kevesebbet tanulnak a gyerekek az iskolában (40%). 

 

Az eddigi tapasztalatok alapján a távértékelési módszerek közül a beküldendő fotó/videó a legelterjedtebb (94%), valamint a feleletválasztós tesztek (71%) és a beadandók (68%), a kérdezettek egyharmadánál jelent meg az élő feleltetés.

 

A nyitott kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a legtöbb családban valamiféle időrend került bevezetésre, így a szülők tudnak dolgozni, miközben a gyermekek tanulnak. Többen úgy oldották meg a digitális tanulásra való átállást, hogy elszakadtak az iskolai napirendtől. Ahol a tanároktól csak feladat érkezik, megtehetik, hogy maguk ütemezik a különböző tantárgyak feldolgozását, az új témák elsajátítását, a fő tantárgyakat egy-egy napra beosztva.

 

A válaszok alapján sok szülőnek segítséget jelent az, ha egy meghatározott rendszert tudnak tartani, például reggel végignézik a különböző felületeket és összegyűjtik az aznapi feladatokat, teszi hozzá Molnár József, az INNObyte kommunikációs igazgatója a kutatás kapcsán. Az informatikai cégnél lekérdezett szülők esetében van, aki ezt egy lépéssel tovább viszi és saját Google Drive mapparendszerbe rendszerezi a gyermeknek az aznapi feladatokat, amely extra erőfeszítést igényel, azonban könnyebbé teszi a megoldások visszatöltését, illetve az ellenőrzést is. Az INNObyte munkatársainál találkoztunk olyan szülői megoldással, ahol hasonló célra a Trello feladatkövető rendszerét vagy egyszerűen egy papírlapot használnak, ahol követik a feladatok teljesülését. Az időbeosztást az a család vitte a maximumra, aki bevezette az agilis szoftverfejlesztés módszertanát a tanulásra. Reggel megbeszélik az aznapi teendőket, feladatokat, és napközben folyamatosan frissítik a státuszt, pénteken átnézik az adott hétre esedékes határidőket, és hogy mindent sikerült-e teljesíteni, illetve felveszik a naptárba a következő hét feladatainak határidejét és az online órák időpontjait.

 

A COVID19 vírus okozta helyzet komoly feladat elé állította nemcsak az oktatást, a tanárokat, de a gyerekeket nevelő munkavállalóinkat is, magyarázza Lengyel Kálmán, az INNObyte vezérigazgatója, ebben próbálunk nekik mi is segítséget adni az INNObyte-nál, támogatni a rugalmas munkavégzést a home office-ban, megteremtve a szükséges technikai feltételeket. 

 

______________________

* Az országos, online, nem reprezentatív kutatás 2020. április 10–május 10. között zajlott 106 család bevonásával, 210 iskolás korú gyereket érintve. A válaszadók lakhely szerinti megoszlása: 51% Budapest, 18% megyei jogú város, 18% falu, község, 16% vidéki város.