Jelentős változásokra lehet számítani az irodapiacon a következő hónapokban, a bérlők ugyan lassan ismét birtokba veszik a létesítményeket, de új igények merülnek fel. Az irodaházak üzemeltetői számára a várható válság és az új elvárások miatt minden eddiginél fontosabbá válhatnak a hatékonyságot növelő intelligens megoldások.
Egyelőre nehéz megbecsülni, milyen változásokat hoz majd az irodapiacon a jelenlegi krízis, azonban ahogy lassan visszatérnek a munkavállalók az irodaházakba, már látszik, hogy új helyzetre és új igényekre kell felkészülniük az üzemeltetőknek. A Fortune500 listán is szereplő, kereskedelmiingatlan-szolgáltatásokkal foglalkozó JLL elemzése szerint például az elmúlt években népszerűségnek örvendő és egyre zsúfoltabb hatalmas, nyílt terek koncepcióján változtatni kell. Az idei első negyedévben az irodaterület mintegy 70 százaléka volt ilyen jellegű, és míg a 2000-es évek elején még 30 négyzetméter körül volt az egy dolgozóra jutó átlagos terület egy irodában, addig napjainkra ez az érték 7 és 14 négyzetméter közé csökkent.
Az egyértelmű, hogy a biztonság megőrzése miatt ennél jóval nagyobb teret kellene biztosítani az irodákba visszatérő munkavállalóknak, de az elemzés arra is rámutatott, hogy az épületek üzemeltetőinek a közösségi terekkel, valamint azokkal a helyekkel is kezdeniük kell valamit, amelyek könnyen zsúfolttá válhatnak, mint például a liftek, vagy a recepció környéke. De jelentős feladatot ad majd a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása, a rendszeres fertőtlenítés is.
Az is világos, hogy az otthoni munkavégzés szerepe jóval nagyobb lesz majd, mint korábban és a vállalkozások és a munkavállalók tömegesen élnek majd ezzel a lehetőséggel a járvány után is, ami szintén komoly hatással lehet az irodák iránti igényre. Emellett az elemzések alapján komoly gazdasági visszaesés jöhet a következő időszakban, ami szintén kihívás elé állítja az irodaházak üzemeltetőit.
Ilyen körülmények között kulcsfontosságú, hogy minél költséghatékonyabban működjenek a létesítmények, illetve intelligens megoldások bevetésével tovább növeljék a bérlők alkalmazottainak kényelmét és biztonságát. A Schneider Electric nyílt, gyártófüggetlen IoT-technológiára és felhőszolgáltatásokra épülő platformja, az EcoStruxure lehetővé teszi, hogy az irodaház-üzemeltetők a fűtésre-hűtésre fordított energiamennyiség 30 százalékát megtakarítsák, a villamosenergia-költségeiket pedig akár 13 százalékkal is csökkenthetik. A rendszer segítségével átlagosan 29 százalékkal csökkenthető a nem tervezett karbantartások száma, és előre ütemezhetők a szervizelések. A szoftverrel ezenkívül a fűtő-hűtő és szellőztető rendszereket érintő rejtett költségek 83 százaléka is beazonosítható.
„Egy kereskedelmi épület esetében a bekerülési költség 20 éves életciklusára levetítve mindössze 25 százalék, vagyis a teljes projekt ráfordításának 75 százalékát az üzemeltetés teszi ki. Az EcoStruxure Building Advisor épületmenedzsment-megoldásunkkal az automatizált adatszolgáltatás és -elemzések révén a felhasználók átfogó képet kapnak a működésről, így folyamatosan figyelemmel tudják kísérni az összes folyamatot, és ha kell, javítani azokat. A hatékonyság növelése és a költségek csökkentése mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy komoly környezetvédelmi hatása is van, ha okosabban üzemeltetjük épületeinket. Az épületek létrehozása és fenntartása felelős a globális energiafogyasztás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30 százalékáért, ugyanakkor az épületekben rejlő energiahatékonysági potenciál jelenleg 82 százalékban kihasználatlan a Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook jelentése szerint” - hangsúlyozta Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója.