A légiforgalmi irányításban elengedhetetlen a folyamatos innováció, illetve a kutatás-fejlesztés. A HungaroControl a közös gondolkodás, együttműködés érdekében 2015-ben létrehozott egy kutatás-fejlesztési platformot (K+F+I Platform), amelynek tagjait különböző felsőoktatási intézmények adják. Később a kezdeményezés továbbfejlesztése, interaktívabbá tétele és az egyetemekkel való hatékonyabb együttműködés érdekben született meg a diákverseny gondolata. A Student Innovation Challenge minden évben, meghatározott témákban várja az egyénileg jelentkező egyetemi hallgatók vagy egyetemistákból verbuválódott 2-3 fős csapatok gyakorlatban is hasznosítható koncepcióit, innovatív pályamunkáit.

 

A légiforgalmi irányítás és a repülés alapvetően műszaki és informatikai alapokra épül, így főként az ilyen szakirányú képzéseken tanuló hallgatók vehetnek részt a versenyen – a HungaroControl szakembereinek többsége is jórészt légiközlekedési- illetve repülőgépközlekedési mérnök. De természetesen gazdasági tudásra is szüksége van a Student Innovation Challenge versenyzőinek, hiszen a koncepciók üzleti modelljét is ki kell dolgozniuk.

 

 

A témákat minden évben a HungaroControl határozza meg, de ezt követően a pályaművek készítői szabad kezet kapnak, a lényeg, hogy a „dobozon kívül” gondolkodjanak. Tavaly a drónok forgalommendzsmentjének és a távoli toronyirányításnak a kérdését járhatták körül a pályázók, idén pedig a drónok felhasználásában rejlő lehetőségek, illetve a légiforgalmi irányításban keletkező, óriási mennyiségű adat mesterséges intelligencián alapuló hasznosítása, és az erre épülő üzleti szolgáltatások témájában lehetett pályázni.

 

A meghirdetett témákat a verseny nyitónapján, a HungaroControl szakembereinek előadásain keresztül ismerhették meg még jobban az érdeklődők. Ezt követően a diákverseny – a pandémiás helyzet miatt – átköltözött a virtuális térbe: a döntőben a csapatok videóban mutathatták be kidolgozott koncepcióikat, ezzel helyettesítve a személyes prezentációt. Első körben a HungaroControl kutatás-fejlesztési csoportja pontozta a beérkezett műveket, majd a legjobb 5 pályázati anyag került a K+F+I Platform tagjait adó egyetemek képviselői elé, akik anonim módon értékelték a diákok munkáit.

 

Az idei első helyezett a Szent István Egyetem FOD-REDS csapata – Buza Dániel, Flórián Gergő és Vilcsek Viktor – lett. Pályázatukhoz az ötletet az egyetemükön, mezőgazdasági feladatok ellátására használt drón adta, amely alkalmas többek közt a takarmány megfigyelésére, illetve az érési folyamatok felismerésére is.

 

_____________________

Koncepciójuk alapja, hogy évente közel 59 millió perc késés keletkezik a világ repülőterein a futópályákon, gurulóutakon található hulladékok, oda nem illő tárgyak (Foreign Object Debris, azaz FOD) miatt, ráadásul ezek a hulladékok az emberi biztonság szempontjából is kockázatot, illetve dollármilliárdokban mérhető műszaki károkat jelenthetnek.

_____________________

 

A csapat egyedülálló, mesterséges intelligencia által vezérelt, drónos FOD-eltávolító rendszert dolgozott ki. A projekt felvetése szerint a ma jellemzően statikus szenzorokkal, radarokkal észlelt, illetve emberi munkával kezelt helyzeteket hatékonyabban megoldhatja egy kamerával szerelt és a képeket mesterséges intelligencián alapuló algoritmussal elemző drón. Az eszköz folyamatosan ellenőrzi a futópályákat, gurulóutakat FOD-ok után kutatva, de képes lehet a kisebb tárgyakat eltávolítani (például fémdarabokat, csavarokat mágnessel), a nagyobbakról pedig riasztást adni a szakembereknek. A csapat tagjai pályamunkájukban ugyanakkor azt is jelezték, hogy a már létező automatizált drónok ilyen alkalmazásához a tanulni képes, mesterséges intelligencián alapuló szoftver kifejlesztése mellett a jogi szabályozás változása, illetve komoly biztonsági megoldások is szükségesek.

 

A FOD-REDS csapat ismerteti a FOD-eltávolító rendszer működési elvét

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem második helyen végzett Globmasters csapatának tagjai – Kele Katalin, Pósa Zsófia és Magyar Martin – mindannyian a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon tanulnak, Repülésirányító specializáción. Clear to up elnevezésű applikációjuk arra hivatott, hogy megkönnyítse a mindennapi drónhasználatot, és segítő kezet nyújtson a léginavigációs szolgáltatóknak. Az alkalmazás megoldást kínál mind a kereskedelmi célú felhasználás (drónposta, dróntaxi), mind pedig a közhasznú reptetések számára (vérszállítás, kutató-mentő alkalmazások). A projekt fő szempontja a biztonság. A pályázók olyan funkciókat terveztek, amelyek a repülésbiztonságot segítik elő, illetve annak szintjét emelik – például folyamatos meteorológiai értesítéssel, vagy figyelmeztetésekkel a tiltott légtérbe való belépéskor, illetve a kijelölt légtér elhagyásakor.

 

_____________________ 

Az alkalmazás nem csak a légtérhasználati engedély megszerzéséhez szükséges időt rövidítené le, de alternatív útvonalat is tervezne arra az esetre, ha valaki sürgősen venne igénybe egy adott légtérrészt.

_____________________

 

A csapat a felhasználói élményt is szem előtt tartotta: az alkalmazás egyfajta közösségi platformként is működhet a drónpilóták számára.

 

Az NKE Globemasters csapatának drónos applikációja

 

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Buskó Csenge, Kiss Vivien és Elekes Balázs, vagyis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Charlie-Victor-Bravo csapata léphetett fel, moduláris esemény-előrejelző és figyelmeztető rendszerével. Koncepciójuk középpontjában a mesterséges intelligencián alapuló adatfeldolgozás áll – a légiforgalmi irányítás során keletkező óriási adatmennyiség felhasználása jelentős mértékben támogathatja a légiforgalmi irányítók munkáját, illetve döntéseiket.

 

_____________________ 

A rendszer előre figyelmeztetné a légiforgalmi irányítókat a nehezen megjósolható eseményekre, többek közt az időjárásváltozásra, a pilóták reakcióira, a levegőben keletkező veszélyhelyzetekre, vagy az üzemanyagtakarékosság miatti útvonalmódosításokra is. Rendszerük nagy, akár egymással össze sem függő adathalmazokat is képes elemezni.

_____________________

 

A kiváló ötletek természetesen nem „vesznek el”, a HungaroControl ugyanis a jövőben hasznosíthatja a beküldött pályamunkák tudásanyagát, mi több a versenyen résztvevő diákoknak is együttműködési lehetőséget kínálhat, illetve bevonhatja őket gyakornoki programjába. A HungaroControl nem titkolt célja a kezdeményezéssel, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a cég által kínált szakmai lehetőség iránt, így egyre több tehetség tekinthet potenciális munkahelyként a léginavigációs iparágra.