Kétségtelen, hogy tavaly év eleje óta az amerikai e-commerce ipar óriási hullámvölgyön megy keresztül, még máig sem látni igazán a kivezető utat. Tízezrek váltak néhány hónapon belül munkanélkülivé, dollár százmilliók úsztak el a működésképtelen kereskedelmi modell-víziók ködében, és sok százezer internetes vásárló kapott váratlan e-mailt online boltoktól az udvarias szöveggel, hogy rendelését legnagyobb sajnálatukra már nem tudják teljesíteni, mert időközben csődbe mentek.

A Szilikon Völgyben nem beszél már senki piacrészesedésről, IPO álomról, digitális forradalomról. Minden dotcom vezető rémülten figyeli a cash flow táblákat, kíméletlenül lefaragja a költségeket, és naponta imádkozik, hogy ne ő legyen a magazinok következő Chapter 11 csődeljárási példája.

Eközben kis hazánkban csendben elindult a piac felosztása az internetes üzletágak minden területén, ugyan az internet boom még várat magára, de ennek a szakma csak örülhet, úgysem bírná az amerikaihoz hasonló gyorsaságú fejlődést. Óvatosan, elrémisztő hibáktól mentesen alakul ki az internetes szakma. Ám fontos megjegyezni, hogy még messze vagyunk attól, hogy kialakult piacokról, vagy egy üzletág hosszútávú játékosairól beszélhetnénk. Egy-két kivételtől eltekintve nem tudnék olyan hazai internetes céget említeni, amelynek hosszútávú dobogós helyére fogadni mernék. Az olyan ígéretes vállalkozásoknak, mint a Concorde Rt. kiváló tanulmányában szereplő tizenöt cég, idén kell bizonyítaniuk helyüket a szakmában.

Kiskereskedelem biztos tégla és malter alapozással

A nyugaton is nyerő online kiskereskedelmi modell, vagyis a bricks and mortar cégek átalakulása bricks and clicks típusú vállalatokká bizonyára 2001-ben is folytatódik (bár magyar e-tailerek az eBolt kivételével ki sem alakultak), a FotexNet, a Libri, vagy a Líra és Lant után számos kereskedelmi lánc fogja megnyitni idén is virtuális kapuit. Sőt, néhány olyan internetre termett cég is felfedezte a hálót amely az online értékesítést mint legfontosabb értékesítési csatornát tervezik a jövőben használni. Példa erre a Compaq és az Office Depot, amely cégek a hagyományos eladások kiváltására, meglévő ügyfeleiknek is az internet áruházukat ajánlják. Az Office Depot törekvéseit –az áruház fejlesztésében résztvevőként – közelről ismerem. A sikertörténetekben szegény hazai e-commerce közélet egyik diadalának tartom, miként váltotta fel a kezdeti hitetlen hozzáállást az indulás után az internetes kereskedelem melletti elkötelezettség. Az internet áruház az egyik legfontosabb stratégiai cél lett, és nem csupán az új vásárlók megszerzésére, de a meglévő ügyfelek hatékonyabb kihasználására, és a márkanév új típusú építésére is koncentrálni fog a közeljövőben. Ennek eredménye a Store Wizard alapú Office Depot elsősége a piacon az internet áruház-SAP kapcsolat kialakításában, illetve az első hazai WAP alapú internet áruház kifejlesztésében.

A nyugatról átvett e-commerce modellek közt érdekes módon eddig alig jelentek meg a virtuális bevásárlóközpontok, az ún. mall-ok vagy plázák. Vannak ugyan próbálkozások, így például a Datanet Passage vagy a Népszabadság Pláza, amelyek azonban árban felül-, boltok számában viszont alulmúlják amerikai társaikat, így igazán nem indultak be, s egy idő után inkább átalakították őket a hazai boltokba vezető linkgyűjteménnyé. Egy mall sikeréhez elengedhetetlen, hogy olyan mennyiségű boltot tartalmazzon, amely a vásárlóknak elég széles választékot kínál. A kritikus szám elérése után a vásárlók már szívesen mennek a mall boltjaiba, s ez a látogatottság más kereskedőket is arra ösztönöz, hogy a pláza keretein belül nyissanak üzletet. Ez tovább növelheti a látogatottságot, ami a belépni szándékozó újabb kereskedők számát, és így tovább. Az Internet legnagyobb ilyen mall-ja a Yahoo Shopping, amely több, mint 10 000 boltot tartalmaz. A boltok alacsony havi díjat fizetnek a plázának a bolti szoftver használatáért, amelyből a pláza finanszírozza a szoftver továbbfejlesztését, valamint a mall marketingjét.

Mindkét említett magyar példánál az volt a probléma, hogy túl drága volt a csatlakozás, és a bolt fenntartása a plázán belül. Hogy 2001-ben fog-e nyílni olyan virtuális mall Magyarországon, amely hajlandó (és képes) vállalni a kezdeti finanszírozást, azt kíváncsian várom, de valószínűnek tartom, hogy aki először valósítja meg, és bírja tőkével a kezdeti időket, az messze lekőrözheti későn kapcsoló konkurrenciáit. Itt arra gondolok, hogy leginkább portálok lehetnek ezek a potenciális mall tulajdonosok.

Senki többet?

Az E-commerce Kalauz fórumán érdekes vitát váltott ki egy cikk a gombamódra szaporodó aukciós oldalakról. Magam szurkolva az új e-kereskedelmi formákat bevezető vállalkozásoknak, mégis hitetlenül nézem ezeket a fejlesztéseket. Az eBay sikersztorit követően az aukciós modell láza végigsöpört a világon, mégsem sikerült senkinek még csak megközelítenie sem a napi kétmillió látogatót vonzó virtuális aukciósházat. Lehet, hogy lesz hazai sikertörténetünk is, de véleményem szerint idén több aukciós oldal fejezi be pályafutását még mielőtt felfutott volna.

B2B, nehéz szülés

A vállalatok közti online kereskedelem kínos lassúsággal indul be Magyarországon, mint ahogy a világ többi részén is. Az üzetfelek infrastrukturális felkészületlenségétől az elavult háttérrendszerekig, a hagyományos kereskedelmi beidegződésektől a személyes érdekekig számos tényező hátráltatja a fejlődést. “It’s not easy to be B2B” – ahogy az amerikai CIO magazine egy korábbi cikkében írta. Idén már elkészül néhány nagy integrált rendszer, de áttörésről, széles körű felhasználásról nem hiszem hogy beszélhetünk. A SunBooks-szal kapcsolatos negatív hírek szintén a hitetlenek malmára hajtja a vizet.

Az Év Buzzwordje címet én a marketplace szónak ítélném. Több elismert vállalat nevével fémjelzett horizontális és vertikális piactér nyitott az év során, de az alapításkori felhajtást követően eltűntek a közéletből. Pedig a modell tetszetős, a rendszerek megfelelően drágák, valami mégis mintha hiányozna ahhoz, hogy a kerék beinduljon. Az egyik legfontosabb hiányzó részlet, hogy nem igazán vannak részt vevő cégek. Eladó még lenne, de a vásárlókat a vártnál nehezebb meggyőzni arról, hogy beszerzési és kommunikációs költségei csökkennek, valamint üzleti folyamatai átláthatóbbak lesznek.

Az e-commerce építői

1999 decemberében a First Thuesday rendezvényén Szekfű Balázs, a Carnation Consulting vezetője azt ígérte, hogy a következő a mi évünk lesz, internetes alkalmazásokat fejlesztő cégeké. Bár a 2000-es év egyáltalán nem volt rossz, sőt a Store Wizard éppen ebben az évben készített el olyan vezető Internet áruházakat, mint a FotexNet, a Libri, vagy az Office Depot, az elmúlt évet én mégis a tartalomszolgáltatói szektor kiteljesedésének, időszakos megszilárdulásának ítélném. Bár a tartalomszolgáltatásban rengeteg hagyományosan is létező nagy médiajátékos még nem tesz olyan erőfeszítéseket a megfelelő piacrészesedésért, mint várhatóan a közeljövőben fog, sokkal inkább felosztottnak ítélem mondjuk az online üzleti, vagy informatikai vertikális portálpiacot, mint az e-service cégek területét.

Idén ebben a tekintetben is nagy változások lehetnek, egyre inkább kialakulnak stratégiai érdekcsoportok. Remélem, hogy elkezdődik a cégek specializálódása meghatározott területekre, az eddigi mindenki mindenki ellen küzdelem letisztul, így látszani fognak a versenytársak és az erőviszonyok.

Hogy a különböző területeknek kik lesznek a nyertesei, arról ismeretei szerint mindenkinek megvan a saját véleménye. 2002-ben már minden bizonnyal többet fogunk tudni, addig is sok sikert kívánok az e-commerce szakma minden képviselőjének!