A kutatás kitért a lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteire, preferenciáira, valamint igényeire a koronavírus okozta rendkívüli helyzetben.

 

Országos reprezentatív mintával, telefonos lekérdezéssel véleménykutatást készíttetett az EFISZ egyesület a 18 éves, vagy idősebb magyarországi lakosok körében. A 2020. májusi-júniusi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy elektronikus fizetéskor a lakosság milyen tényezőket részesít előnyben a koronavírus okozta járványügyi helyzetben.

 

A háztartások többsége rendelkezik bankkártyával, okostelefonnal és laptoppal (is). A kutatásban résztvevők közel 80 százalékának van otthonában internet előfizetés (az EFISZ 2019. júniusi kutatása szerint a válaszadók közel 70 százalékának volt otthon internet előfizetése). A válaszadók 66 százaléka mobiltelefonját használja internetezésre (a tavalyi kutatás szerint 52 százalék használta internetezésre a mobiltelefonját). Azok tábora, akik egyáltalán nem használnak internetet, 18 százalék. Az internetezők körében a többség, 72 százalék az előző héten mindennap használta az internetet. Az átlagidő, melyet internetezéssel töltöttek naponta a megkérdezettek, 4 óra (a tavalyi évben a felmérés szerint átlag 3 óra volt a napi internetezés ideje). Közel kétharmaduk napi szinten használja az internetet kapcsolattartásra és hírek olvasására. A kutatásban résztvevők közül szinte mindenkinek van saját használatú mobiltelefonja (a 2019. évi véleménykutatás alapján a válaszadók 89 százaléka rendelkezett saját használatú mobiltelefonnal). Körükben 70 százalék okostelefonnal, 26 százalék pedig hagyományos készülékkel rendelkezik. A mobiltelefonnal rendelkezők körében 45 százaléknak van mobilinternet előfizetése telefonján, körülbelül minden negyedik válaszadónak pedig nem alkalmas internetezésre a készüléke. A kitöltők közel fele napi szinten használja közösségi oldalak látogatására mobiltelefonját. Applikációkat közel 30 százalék használ legalább naponta egyszer telefonján.

 

 

A készpénz után a legismertebb fizetési módok a bankkártyás fizetés terminálnál érintéssel, illetve lehúzással (az EFISZ 2019. évi felmérése szerint szintúgy a készpénz volt a legismertebb fizetési mód a válaszadók körében, azt követően említették meg a válaszadók a bankkártyás fizetést). Az utalás lehetőségét, a bankkártyával való fizetést online módon, valamint mobilfizetési lehetőséget a többség szintén ismer. A legkevésbé ismert elektronikus fizetési megoldások 2020-ban is a prepaid kártya és a virtuális tárca. Az adott fizetési módot ismerők körében a készpénz a legelterjedtebb, szinte minden megkérdezett használja a mindennapokban. A kérdésre válaszolók többsége legalább heti egyszer használja fizetésre a készpénzt, az érintéses bankkártyás fizetési lehetőséget, illetve ugyanezen mód lehúzással történő változatát. Mobilfizetést, virtuális tárcát és utalást a többség havonta, vagy annál is ritkábban vesz igénybe.

 

Azon válaszadók körében, akik egy felsorolt elektronikus fizetési megoldást sem használnak, közel kétharmad azok tábora, akik megszokásból fizetnek készpénzzel.

 

A válaszadók leginkább az egyenlegük megtekintésére, valamint átutalásra használják a netbankot, illetve a mobilbankot. Azok aránya, akik nem rendelkeznek netbankkal, illetve mobilbankkal, 45 és 55 százalék. A netbankot használók havonta átlagosan 5 alkalommal, míg a mobilbankot használók átlagosan 7 alkalommal lépnek be ezen felületekre.

 

A kitöltők közel 40 százaléka szerint hatékony az elektronikus szolgáltatások ajánlása a banki vagy befektetési szolgáltatók esetében. Magas azok aránya, akik nem tudtak ezzel kapcsolatban válaszolni. A többség elégedett a bankok, pénzügyi szolgáltatók ügyfélszolgálatain dolgozó kollégák tájékoztatásával. Körülbelül 20 százalék nem kér ilyen jellegű segítséget. A megkérdezettek leginkább család, barátok által ismerkedtek meg az elektronikus fizetési lehetőségekkel, illetve rajtuk keresztül szoktak értesülni az ezzel kapcsolatos újdonságokról is.

 

Az elektronikus fizetési szolgáltatások minőségének javításával kapcsolatos elégedettség a banki, telekommunikációs szolgáltatások, az online vásárlás és a közüzemi szolgáltatások területein a legmagasabb. A kérdésre válaszolók számára az egészségügy, a hivatalos ügyintézés, a banki szolgáltatások, az oktatás és a közüzemi szolgáltatások területein a legfontosabb az elektronikus fizetési szolgáltatások minőségének javítása.

 

A válaszadók többsége használja saját bankjának elektronikus fizetési szolgáltatását. Minden negyedik megkérdezett telekommunikációs szolgáltató, 15 százalék pedig közüzemi szolgáltató elektronikus rendszerét (is) igénybe veszi. Minden negyedik kitöltő nem használ elektronikus fizetési szolgáltatást. Az egyes elektronikus fizetési szolgáltatásokkal való elégedettség magas a felhasználók körében és szívesen ajánlanák is azokat másoknak.

 

A kérdésre válaszolók többségének nincs a telefonján mobilfizetési alkalmazás. Azok aránya, akiknek van, és használják is, 16 százalék. Prepaid kártyás pénzügyi szolgáltatást a megkérdezettek jelentős többsége nem ismer. A kutatásban résztvevők háromnegyede hallott az azonnali átutalás bevezetéséről. A PSD 2 ről, az EU Új Fizetési Irányelvéről minden tizedik kitöltő hallott már.

 

A járványügyi helyzet kialakulása óta a megkérdezettek 35 százaléka elektronikus módon fizet, amikor csak lehet, illetve az esetek többségében a készpénz használatát elkerülendően. Minden harmadik válaszadó ugyanolyan gyakorisággal használt előtte is elektronikus fizetési lehetőséget.