A kutatás során a kereskedelmi szektort két nagyobb csoportra osztották: az egyikbe az 1999-ben 4 milliárd forint feletti árbevételt elért, jórészt kereskedelmi hálózatot működtető cégek kerültek, míg a másikba azon vállalatok, amelyek alkalmazottainak száma meghaladta a 20 főt, s 1999. évi árbevételük 100 millió forint és 4 milliárd forint között volt. A visszaérkezett kérdőívekből kapott minta reprezentáltsága 8-9 százalékos - közölte a GKI.

Az elemzés során megállapították, hogy a kereskedelmi hálózatok 58 százaléka üzemeltet belső számítógépes hálózatot, intranetet, 8 százalékuk pedig még nem rendelkezik vele, de a közeljövőben tervezi bevezetését. A válaszadók 34 százaléka egyelőre nem akar élni az intranet nyújtotta lehetőségekkel.

A cégek az intranet legnagyobb előnyének a belső információáramlás gyorsítását tartják, második helyre a hatékonyabb munkamegosztást sorolták, míg a költségcsökkentés a harmadik helyre került.

A vizsgálat szerint a kereskedelmi hálózatok 75 százaléka saját honlapot működtet. A társaságok úgy vélik, az internet legnagyobb előnye a külső kommunikáció, ami az ügyfélkapcsolatok javulásában mérhető le, és segíti a versenyképesség javulását is.

A kereskedelmi cégek és hálózatok egyelőre nem várják, hogy az internet elterjedése gyökeresen megváltoztatná vállalatuk piacát. A világháló lehetőségeit saját értékelésük szerint még nem tudják kellőképpen kihasználni, viszont úgy gondolják, hogy az egy-két éven belül a vállalati működésben döntő jelentőségűvé válik.

A kutatás szerint a kereskedelmi cégek 82 százaléka alkalmaz számítógépes árukészlet-nyilvántartási rendszert, 10 százalékuk pedig tervezi annak szakaszos kiépítését.

A válaszadók közül minden negyedik társaság rendszere támogatja az automatikus utánrendelést, s a vállalatok csaknem fele a következő egy-két évben internet alapúvá kívánja tenni a készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszerét.

A felmérés szerint a kereskedelmi láncok készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszere a következő egy-két évben nagy mértékű fejlesztésen esik át. Az érintett cégek egységei között, illetve a kereskedelmi egységek és beszállítók között egyformán 40 százalékban, míg az egységek és a központ között már 90 százalékban helyezik internet-alapra készlet-nyilvántartási és árurendelési rendszereiket. A központ és a beszállítók között ugyanez az arány 50 százalékot ér el egy-két éven belül.

Az interneten keresztül történő értékesítés a fogyasztók felé (b2c) a kereskedelmi cégek esetében 2000-ben megközelítette a 200 millió forintot. A kutatás nyújtotta reprezentáltságot alapul véve országosan a forgalom megközelítette a 2,4 milliárd forintot. Az idén a kereskedelmi cégek forgalmának 2,5 százalékát, 2002-ben pedig már 6,5 százalékát adja majd az internetes kereskedés.

A válaszadó kereskedelmi hálózatok 2000-ben 217 millió forintos elektronikus értékesítésből származó bevételre tettek szert, ami országos szintre vetítve 1,7 milliárd forintot jelentett. Az idén várhatóan forgalmuk 1 százalékát, 2002-ben pedig már 5 százalékát adják az interneten keresztüli eladások.

A kutatás során meghatározott GKI-Webigen kereskedelmi internet-használati index induló értéke -11,88 volt. Az index, bár egyes összetevői már optimizmusról tanúskodnak, összességében a kereskedelmi szektor rövid távon még enyhe pesszimista várakozásait jelzi az internettel kapcsolatban - áll az összesítésben.