- A Magyar Teleház Szövetség céljai között szerepel a távmunka országos elterjesztése. Milyen elképzeléseket dolgoztak ki ezen a téren, és mi mindent sikerült azokból megvalósítani?

- A szövetség tagsága által megvitatott és az elnökség által elfogadott Nemzeti Teleház Stratégia - amely részletesen is megismerhető honlapunkon - 62 projektet tartalmaz 2006-ig, ezek közül hat foglalkozik közvetlenül a távmunkával. A képzés alatt a közhasznú szellemi munkások oktatását értjük, a munkafelület témakörében közhasznú mindentudó kiépítését terveztük, a munkaszervezés cím alatt a távmunka-brókerirodák találhatók, a foglalkoztatásban a teleházakat mint közhasznú szellemi távmunkaközpontokat kívántuk definiálni, az új webszakmák fejezetben az internetes munkavégzés lehetőségeinek kutatását, a saját távmunkarendszerünkben pedig az előzőek összehangolását tűztük ki célul. Számos projektünk közvetett módon érinti a távmunka szolgáltatási területét, amelyek közül kiemelném a következőket: elektronikus kereskedelem (a szolgáltatáskínálat lehetősége), e-mail mindenkinek (ingyenes e-mail cím és levelezőszolgáltatás minden teleházas településnek), privát hálózatunk kiépítése (a TeleFórum rendszer kiépítése, saját tartalomfejlesztési projekt).

- Mit takar a közhasznú távmunka fogalma?

- Minden olyan közérdekű információs tevékenységet magában foglal, amelyet távmunkában lehet végezni. Itt elsősorban a távmunka "közhasznúsága" az újdonság. Minden állami, önkormányzati közfeladat és egyéb, távmunkában végezhető közérdekű tevékenység szóba jöhet: adatgyűjtés, tanácsadás, közvetítés. A mi szempontunkból minden olyan távmunka ide sorolható, amelyet a munkaügyi központok a közhasznú munkaforrásokból támogathatónak ítélnek meg. Ennek kritériuma az, hogy a tevékenység állami, önkormányzati - kötelező vagy vállalt - közfeladat megoldását szolgálja.

- Külföldi tapasztalatok vagy saját ötletek alapján dolgozták ki a közhasznú távmunkára vonatkozó elképzeléseiket?

- Az ötlet teljes egészében hazai, a szükség szülte, ugyanis forrást kell teremteni a teleházak fenntartásához, amelyek nagyobb részt közhasznú tevékenységet látnak el (oktatás, közművelődés, szociális szolgáltatások, ügyintézés segítése stb.). Szinte magától jött az ötlet, hogy miért ne lehetne az információs társadalom által életre hívott, e szférákat szolgáló új tevékenységeket közhasznúként elfogadtatni. A jogszabályok tanulmányozása alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ennek törvényi akadálya nincs, s ezt az érdekelt hatóságok is így látják. A rendszer a teleházaknak köszönhetően működik. Tevékenységünk nyomán ma már nemcsak az ároktisztítás, a közterületek rendben tartása számít közmunkának, hanem a közérdeket szolgáló információs tevékenység is.

- Tudna példákat mondani arra, hogy milyen tevékenységek érthetők ez alatt?

- Például egy település honlapjának elkészítése, működtetése, kistérségi információk gyűjtése és szolgáltatása, helyi és országos közhasznú adatok, információk gyűjtése és szolgáltatása, pályázati források felkutatása, pályázati dokumentációk összeállítása, tanácsadás és ügyintézés közvetítése, elektronikus postaszolgálat működtetése, egy települési közösség virtuális kiterjesztése (az elszármazottak felkutatása és az élő kapcsolatot támogató honlap üzemeltetése) - csak néhány a sok-sok, ma még nem is ismert lehetőség közül.

- Melyek azok a közhasznú távmunka-tevékenységek, amelyek már nemcsak az elképzelések szintjén, hanem a gyakorlatban is működnek?

- Szinte minden fenti példára találunk megoldást a teleházakban. A legjelentősebb hatást a hazai távmunkapiacra várhatóan a közhasznú adatbányász-hálózat kiépítése, kiszélesedése fogja gyakorolni. Ez a rendszer részben a távmunka, de legalább ilyen mértékben a közhasznú tájékoztatás szempontjából is jelentős. A sikeres közhasznú adatbányászok számára lehetőség nyílik az önállósodásra, a rendszer reményeink szerint inkubátorként is működik.

- Tapasztalataik szerint mennyire jellemző a teleházakból, illetve az otthonról végzett távmunka, illetve ezek kombinációja Magyarországon?

- Honlapunkon folyamatosan közzé tesszük a teleházak szolgáltatási statisztikáját. Ezek szerint a teleházak 8-10 százalékában végeznek rendszeresen távmunkát, vagy támogatják azt. Közel 200 teleház működik jelenleg, tehát 16-20 helyszínről van szó. Ami azonban még izgalmasabb, hogy egy éven belül 72-75 százalékuk kívánja bevezetni ezt a szolgáltatást, amiből látható, hogy igen nagy az igény.

- Milyen szerepet töltenek be a teleházakban elhelyezett számítógépes munkaállomások a távmunka terjesztésében?

- Szolgáltatási statisztikánk meglehetősen pontos és aktuális képet ad a teleházak szolgáltatásairól. Szinte mindenütt használják a technikát oktatásra, információszerzésre, munkára, játékra, egyéb szórakozásra és természetesen internetezésre - a munkaállomások tehát sokcélúan hasznosulnak (lásd 2. ábra).

- Van-e különbség e tekintetben hazánk egyes térségei között?

- A különbséget inkább a teleházak megjelenésében látjuk (lásd 3. ábra). Ha már működik a teleház, a területi különbségek - a felhasználásban - eltűnnek. Ez bizonyítja számunkra, hogy az információ- és kommunikációtechnológiák valóban képesek a területi különbségek kiegyenlítésére. Ha mégis akadnak eltérések, akkor annak nem a használat iránti fogékonyság az oka, hanem bizonyos célközönségek hiánya, kicsinysége. Stratégiánk ezért az, hogy a "fehér foltokat" - például Békés és Bács megyében - színesítsük minél előbb.

- Milyen segítséget tudnak adni a teleházak azoknak az embereknek, akik szeretnének a jövőben valamilyen formában távmunkát végezni?

- A teleház szolgáltatásainak fokozatosan szélesedő igénybevételével minden szükséges segítség rendelkezésre áll. A közösségi hozzáférésnek ez a csodálatos képessége! A "nulláról indulás" itt semmi nehézséget nem jelenthet. Az első lépés a "nézelődés". Látva azt, hogy főként fiatalok és gyerekek használják a gépeket, a lélektani falak leomlanak. A bevezető oktatások meghozzák a bátorságot és a kezdéshez szükséges gyakorlatot. Távmunkás nyilván később lesz az emberből.

- Hányan dolgoznak jelenleg a teleházak közhasznú távmunkahálózatában, és hosszabb távon hány fő számára teremthet majd megélhetést, életmódváltozást a tervezett nagyobb szabású távmunkaprogram beindulása?

- A teleházmozgalom keretében - teleházak, Magyar Teleház Szövetség, Teleház Kht., regionális teleháztagozatok - mintegy 200-250 ember dolgozik rendszeresen teljes vagy részleges távmunkában. Évi 40-50 millió forintra lehet becsülni a bérként, támogatásként kifizetett összeget, amely mögött távmunkában nyújtott teljesítmény, fejlesztő, szolgáltató munka húzódik meg. Elvben a teleházak - csak 4-5 munkahellyel számolva, amihez a technikai feltételek adottak - már jelenleg is 1000-es nagyságrendben tudnának távmunkásokat foglalkoztatni. Hoszszabb távon - 2-3 év múlva - 8-10 ezerre becsülöm a lehetőségeinket.

- Elképzelhetőnek tartja, hogy egyes távmunka-tevékenységek egy idő után önfenntartóvá, nyereségessé váljanak, és így a program hosszú távon fenntartható új munkahelyeket hozzon létre?

- Nagyon is el tudom képzelni, hatalmas mennyiségű közérdekű információ vár feldolgozásra, az internet közcélú kihasználása csak a kezdet kezdeteinél tart. Ez a feladat végre olyan, hogy maga az állam tud közvetlenül és gyorsan munkát adni, munkahelyeket létesíteni rendkívül alacsony beruházási költséggel olyan helyeken az országban, ahol erre piaci alapon a legkevesebb remény van. A közvetlen hatás nyilvánvaló, nagyon jelentős, de a közvetett hatás is igen számottevő: az emberek az egyébként leszakadással fenyegető térségekben nagy számban kapcsolódnak be az információs társadalom lehetőségeibe. Új szakmát sajátítanak el, amelyben önállósodhatnak. Az információs tevékenység révén új lehetőségek (kapcsolatok) nyílnak meg az elzárt térségek számára. Hiszem azt is, hogy a távmunkahálózat fokozatosan nyitni tud a piaci szféra felé is szolgáltatásaival, és egyre nagyobb mértékben képes önfenntartóvá válni.

- Internetes berkekben mostanában gyakran hangoztatott nézet, hogy a kormányzat nemhogy nem segíti, de sok tekintetben inkább gátolja az információs társadalom terjedését Magyarországon. Hogyan látja ezt, mit érez egy országos hálózattal rendelkező szervezet, amelynek egyik célja éppen az információs társadalom kiterjesztése az ország lakosságára?

- A magyarországi teleházmozgalom 1992-től kezdve bontakozott ki, három kormányzati ciklust élt meg. Vannak tehát tapasztalataink e téren, amelyek összességében pozitívak. A kormányzati támogatást mindhárom ciklusban, fokozatosan növekvő mértékben, megkaptuk, s az előjelek alapján - Széchenyi-terv, Információs Társadalom Stratégia előkészítése - a jövőben is élvezni fogjuk. Úgy tűnik, a kormányzatot sikerül meggyőznünk arról, hogy a "közösségi hozzáférés" a hazai információs társadalom fejlesztésének egyik, nemzetközileg elismert erőssége, amit ki kell használni, tovább kell fejleszteni. Abban bízunk, hogy az Informatikai Kormánybiztossággal áramvonalassá váló információstársadalom-fejlesztés keretében a teleházmozgalom lehetőségeinek országos kihasználása és további kiterjesztése a korábbi - kétségtelenül működő, de - eklektikus, véletlenszerű, nagyrészt egyes messzelátó személyiségeken múló támogatása a jövőben jobban kiszámíthatóvá, intézményessé válik.