Hamarosan lehet pályázni a Budapest 92,9 MHz frekvenciára

forrás: Prím Online, 2020. november 5. 18:12

E heti ülésén véglegesítette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Budapest 92,9 MHz körzeti vételkörzetű rádiós frekvencia pályázati felhívását közösségi jellegű használatra. A koronavírus-járvány továbbra is érezteti hatását, ugyanis 2020 első félévében négyezerrel kevesebb reklám jelent meg, mint tavaly ugyanekkor – derült ki egy új, a hatóság által elfogadott tanulmányból. A testület ezen kívül bejelentések alapján több tévéműsort is vizsgált.

Véglegesítette és közzétette honlapján  a grémium a Budapest 92,9 MHz körzeti vételkörzetű frekvencia pályázati felhívását közösségi jelleggel. Az ajánlatokat december 14-én lehet majd benyújtani. A jövő februárban lejáró jogosultságon jelenleg a Klubrádió médiaszolgáltatója sugároz.

 

Élményközpontokat, éttermeket és sörözőket hirdet a legtöbb termékmegjelenítés

A testület elfogadta az országos kereskedelmi televíziók 2020 első félévében sugárzott, saját gyártásban készített műsoraiban feltűnő termékmegjelenítéseket vizsgáló tanulmányt. A hat hónap alatt összesen 13 151 ilyen típusú hirdetés szerepelt az RTL Klubon és a TV2-n, ami 26 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában (17 796). Ennek oka elsősorban a koronavírus-járvány miatt kialakult műsorstruktúra-változás: a saját készítésű műsorszámok forgatása nehézkessé vált, a piaci és reklámkörnyezet radikális változásokon ment keresztül, ez pedig nehezítette a televíziós termékmegjelenítéseket. A legtöbb hirdetés az RTL Klub Reggeli (3189) című műsorához kapcsolódott, amit a Fókusz (1630) és a TV2 Mokka (594) című műsora követett. A termékmegjelenítésekben 1928-féle márkát reklámoztak, köztük az ALDI üzletlánc szerepelt a legtöbbet 437 alkalommal, és ez a márka állt az élen az RTL Klubnál is. A TV2-nél a Mozi+ televíziós csatorna volt az időszak vezető hirdetője 139 megjelenéssel. A gazdasági szektorok közül a szolgáltatás jelent meg leginkább, amit az élelmiszer- és a közlekedési ágazat követett. A szolgáltatásokon belül az olyan egyéb szolgáltatások, mint az állatkertek, arborétumok és a különböző tematikus élményközpontok, az élelmiszerek között az éttermek és a sörözők, míg a közlekedési szektornál a személyautók szerepeltek a legtöbbet. 

 

Idén a virtuális reklámokat is vizsgálta a hatóság, amely a termékmegjelenítés egyik leginkább megjegyezhető, de egyben a legzavaróbb formája is. Az év első félévében összesen 466 ilyen virtuális reklámot adtak le: 11 az RTL Klubon és 455 a TV2-n. Míg előbbinél a Reggeli és a Fókusz című műsorokban jelentek meg, utóbbinál több mint felük vetélkedőkhöz kapcsolódott. A virtuális reklámok 42,7 százaléka a tömegtájékoztatási szektorhoz tartozott, és főként leánycsatornákat reklámozott, míg 27,7 százaléka a kereskedelmi szektorra fókuszált. Az ilyen hirdetések során az élményt hordozó vizuális felület összezsugorodik, és új inger jelenik meg a képernyőn, amely automatikusan elvonja a nézők figyelmét. A termék ebben az esetben nem a műsorba integrálva jelenik meg, hanem utólag, sokszor a tartalomtól függetlenül tűnik fel a képernyőn. Ez a fajta megjelenés a korlátozottabb elterjedtsége és az újszerűsége ellenére egyelőre jó emlékezeti hatást tud elérni, de fogadtatása egyértelműen negatív. A teljes tanulmányt az NMHH honlapján lehet majd elolvasni.

 

Bejelentések vizsgálata

A Médiatanács két bejelentést is vizsgált. Az egyik bejelentő a Hír TV Civil kör című műsorának augusztus 22-ei adásában kifogásolta, hogy a beszélgetés egyik résztvevője súlyosan sértő módon és lealacsonyítóan nyilatkozott az LMBTQI közösség tagjairól. A testület megállapította, hogy hatósági eljárás megindítására okot adó körülmény nem merült fel, mivel a műsorszám résztvevői által használt fordulatok bár negatívak voltak, nem tekinthetőek szélsőséges, az érintetteket emberi mivoltukban megkérdőjelező, méltóságsértő kifejezéseknek. Az alkotmánybíróság több határozatában is kifejezte, hogy az ilyen állásfoglalás a demokratikus nyilvánosság része, függetlenül attól, hogy ezzel a véleménnyel vannak, akik nem értenek egyet. A műsor kapcsán a gyűlöletkeltés és a kirekesztés sem volt megállapítható, mivel a műsorban nem jelent meg agresszió vagy támadó megnyilvánulás. Mindezek mellett a Médiatanács hangsúlyozza a már többször kifejtett véleményét is, mely szerint kifejezetten károsnak tartja, hogy a műsorokban a viták hangneme eldurvult, a résztvevők szélsőséges, bántó kifejezéseket használnak, melyek bár nem jogsértőek, de az ellentétes nézetek kulturált megvitatását kifejezetten hátráltatják. 

 

Vizsgálta a tanács az RTL Klub Álarcos énekes című műsorának egy szeptemberi adását is, amelyet a bejelentő szerint magasabb korhatár-besorolással és későbbi órákban kellett volna adni. A grémium megállapította, hogy a műsorban elhangzó, kifogásolt „Pocsolyába léptem” című dal előadásakor nem volt közvetlen utalás a szexualitásra, és a szöveg kétértelműségét sem tárgyalták a műsor szereplői, továbbá a képi világ is a country hangulatra, és nem a dalszöveg alternatívan értelmezhető elemeire összpontosított.  A 12 és 16 év közötti nézők tehát csak az elsődleges tartalma szerint értelmezhették az előadásban elhangzottakat, ezért nem volt indokolt a műsor magasabb korhatár-besorolása.