2004 óta érhető el az SAP Business One Magyarországon. A gyártástól a kereskedelemig, az élelmiszeripartól a háztartási készülékek karbantartásáig számtalan különböző profilú vállalkozás vezette már be az SAP rendszerét ügyviteli és vállalatirányítási feladatainak stratégiai szintű menedzselésére. Az egyedi fejlesztési igények kielégítésére jelenleg nyolc viszonteladói partnerrel dolgozik az SAP Hungary.

 

A tudásmegosztásra és tapasztalatcserére épülő 50 nap, 50 ügyfél kampány az SAP Hungary második olyan programja a pandémiás időszakban, amivel támogatni szeretné a koronavírus negatív hatásai által érintett kis- és középvállalkozásokat. A nyár végén indított Növekedési Program keretében a vállalat teljeskörű felmérést és előremutató fejlesztési javaslatokat biztosít a növekedés és innováció mellett elkötelezett kkv-k számára, segíti őket az új piaci normákhoz való alkalmazkodásban és a változásokkal szembeni ellenálló képesség erősítésében. 

 

A mintegy másfél évtizedes múltra visszatekintve, és a pandémiás időszak hatásait is figyelembe véve az SAP Hungary most partnereivel közösen megvizsgálta a KKV szektor hazai jellegzetességeit a vállalatirányítási rendszerek használata tekintetében, és 8 trendet állapított meg.

 

1. Tűzoltás helyett tudatosság

Míg korábban inkább csak akkor szánta rá magát egy vállalat, hogy rendszerbe foglalja vállalati folyamatait, mikor már annak a termelékenységre, az áttekinthetőségre, a jövedelmezőségre gyakorolt negatív hatása nyilvánvalóvá vált, ma már előrelátóbbak a cégek. Részint a maguk körül látott referenciák miatt, de a saját vállalati vízióik is érettebb hozzáállásról tanúskodnak. „Jó látni azt, hogy egyre több magyar cégvezető tekint úgy a vállalkozására, hogy az nem csupán egy pénztermelő eszköz, hanem lehetőség a cégépítésre, a hosszabb távú értékteremtésre” - mondja Kézdy Gergely, az SAP Business One közép- és kelet-európai üzletágvezetője. ”Ettől az ambíciótól hajtva már észszerűvé válik pénzt és energiát áldozni a rendszerfejlesztésre, ami nem mellesleg magasabb jövedelmet is termel.” 

 

„Még mindig nagy a szórás a cégvezetők között” – állítja Bodnár István Olivér, az itelligence-től, „de akik már érdeklődnek egy vállalatirányítási rendszer iránt, azok meg vannak győződve, hogy csak akkor tudnak megfelelni a mai kor elvárásainak, ha áttérnek a rendszerben való gondolkodásra. Egyes cégvezetőknél nagyobb a tudatosság, pontosan tisztában vannak azzal, hogy mit és hogyan szeretnének, másoknak több segítségre van szükségük, hogy megfogalmazzák a céljaikat, elvárásaikat a rendszerrel kapcsolatban.” A magyar kkv-k jelentős részében még nem válik szét a tulajdonosi és cégvezetői szerepkör, a tulajdonosi szemlélet ezért korlátozhatja, de akár nagyban előre is lendítheti a fejlődést, vállalatfejlesztést.  

 

2. A bevezetés folyamatának reális felmérése

Egyre kevésbé kell tartani attól, hogy egy versenytárs irreális ígéretekkel szerez meg egy megbízást. Ma már ugyanis nem jelent versenyhátrányt, ha egy szakértő az implementáció valódi várható időtartamát és költségeit mutatja be az ügyfélnek induláskor. Zoltai Zoltán a Techwave-től megerősíti, hogy a rendszer bevezetésének sikere a legtöbb esetben a megfelelő tervezésen múlik. „A projekt harmada a tervezés, ezért mi nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a pre-sales időszakban a kliens megfelelő tájékoztatására, felkészítésére. Ma már az ügyfelek hálásak is azért, ha nem kecsegtetjük őket könnyű bevezetéssel, jobban meg is bíznak bennünk. Alapos oktatásban részesítjük leendő ügyfelünket, mi is alaposan megismerjük az ő folyamatait, elmondjuk, hogyan lehet ezt jól megvalósítani. Nálunk ez tanácsadás is egyben, hiszen már nagy tapasztalatunk van hasonló folyamatokban” – mondja a Techwave üzletágvezetője. 

 

A kkv-k digitális transzformációja kampányban résztvevő vállalkozások is arról számoltak be, hogy akkor tudnak sikeresen együttműködni a fejlesztő partnercéggel, ha az pontosan érti az igényeiket, és képes is az egyéni sajátosságaik alapján elvégezni az alapmodulok finomhangolását, vagy a hiányzó funkciókat egyedi fejlesztésekkel, úgynevezett add-on-okkal egészíti ki. Egy olyan korszerű és fejlett vállalatirányítási rendszer, mint az SAP Business One is csak akkor tud a megfelelő hatékonysággal működni bármilyen vállalkozásnál, ha a szolgáltató azt nem csak bevezeti, hanem testre is szabja, képes az ügyfél fejével gondolkodni. „A döntésben legtöbbször az játssza a legfontosabb szerepet – teszi hozzá Madarász Ákos, a B1IT vezetője – ha az ügyfél látja, hogy a tanácsadó a sztenderd ERP rendszeren túlmutató tudással rendelkezik, ismeri az iparágspecifikus működést, így egyedi megoldásokat tud javasolni.” 

 

3. Dedikált kolléga és szakértők bevonása az implementációnál 

Az SAP Hungary és partnervállalatainak tapasztalatai szerint a már említett tudatosság a lebonyolításra való belső felkészülésben is visszaköszön. A legtöbb kis- és középvállalkozás az alaptevékenységre koncentrál, nem rendelkezik a vállalatirányítási rendszer bevezetéséhez szükséges ismeretekkel és erőforrásokkal. Míg korábban a rendszer bevezetésével járó feladatokat igyekeztek valamelyik munkatársra – legtöbbször a kontrollerre vagy rosszabb esetben a rendszergazdára – a napi teendői mellett rálőcsölni, ma már a legtöbb cégvezető felismeri, hogy dedikált emberre van szüksége az SAP Business One bevezetéséhez. Matolcsi Tamás elmondása szerint cégük, az OnLiveIT általában független szakértői tanácsadót ajánl az ügyfeleiknek. „Ugyanakkor a bevezetés sikeréhez az is szükséges, hogy a cég azokat a munkatársakat, akik a bevezetésben aktívan részt vesznek, külön jutalmazza” – teszi hozzá Kriston Csaba, az elsősorban gyártókra specializált Acterra vezetője.

 

 

4. Covid19 – erősödő igény a még több digitális megoldásra

A kampány során bemutatásra kerülő 50 kkv nagy többsége a COVID-időszak megváltozott körülményeire is jól reagált, mivel a digitalizációs transzformáció náluk már régebben elkezdődött. „A legtöbb meglévő ügyfelünk további fejlesztési igénnyel keresett meg bennünket, főként a dokumentumok digitalizációja, mobil applikációk, webes elérhetőségek iránt érdeklődtek. Olyannyira megnőtt az igény az elektronikus számlázásra, a távoli költségfelügyeletre, elektronikus utalványozásra, hogy mi négy munkatársat vettünk fel ebben az időszakban a megrendelések kielégítésére” - számolt be idei tapasztalataikról Moldvay János, az elsősorban élelmiszeripari vállalkozások ERP-fejlesztéseire specializálódott IFSZ vezetője. A rendkívüli időszak a partnerek részéről is egyedi hozzáállást igényelt. Az Acterra például a nemzetközi piacon már bizonyított, SAP tanúsítvánnyal rendelkező és folyamatosan támogatott kész megoldások bevonásával tudott gyorsan távoli elérést biztosítani ügyfeleinek, akik többségben gyáriparból kerülnek ki és inkább az on-premise megoldásokat preferálják. Azt ugyanakkor az IFSZ és más partnerek is megerősítették, hogy friss megkeresés, „utcáról betérő ügyfél” nem lett több ebben az időszakban sem. Így viszont félő, hogy tovább tágul a szakadék a digitalizációra felkészült és az abban lemaradó vállalkozások között. 

 

5. Fokozatos vállalati kultúraváltás

Azok a vállalkozások, akik a cégük fejlődésének korai szakaszában már bevezették a vállalatirányítási rendszert, arról számoltak be, hogy ez szemléletmódváltást is jelentett egyben. Legyen szó generációváltásról, egy későbbi eladási stratégiáról, vagy egyszerűen csak a napi működésről, az ERP platform hozzáadott értéke vitathatatlan. „Néha többhónapos folyamat, míg ERP éretté válik egy cég. Előnyben vannak azok a vállalkozások, ahol történt már innovatív beruházás – egy új üzemcsarnok vagy géppark-korszerűsítés, ilyenkor a cégvezető és a munkatársak már rendelkeznek komplex bevezetési tapasztalatokkal” – meséli Matolcsi Tamás. „A legtöbb vállalkozásnál az SAP Business One rendszer bevezetése egyben vállalati kultúraváltást is jelent – emeli ki Moldvay János az IFSZ-től. „Sokan még a DOS-os rendszerből térnek át a legmodernebb UI felületekre. Ilyenkor fontos, hogy a megoldások bevezetéséhez üzleti tanácsadás is párosuljon, ez a mi felelősségünk is.” 

 

6. Hosszabbtávú szemlélet az ár-érték arányban

Évekkel ezelőtt csak úgy lehetett ERP-bevezetésére rávenni egy vállalkozást, ha ahhoz uniós, vagy más forrást is hozott a rendszerintegrátor, vagy éppen maga a pályázatíró kezdeményezte ügyfél és fejlesztőpartnerek egymásra találását. Mostanra változott némileg a helyzet: az SAP Hungary és partnervállalatainak tapasztalata szerint körülbelül húszmillió forintnál húzódik az a határ, ami fölött elengedhetetlennek találják a cégvezetők a pályázati forrás bevonását, ennél többet saját büdzséből ritkán kíván áldozni egy KKV. 

 

Ugyanakkor a pénz hatékony elköltésénél jelentős javulásról számoltak be a bevezetési tanácsadók. Madarász Ákos, a B1IT vezetője szerint egyre több vállalkozó ismeri fel, hogy a kiválasztásnál ne a legolcsóbbat, hanem a legjobban testreszabható, a sztenderd alapokon nyugvó, folyamatosan fejlesztett, kompatibilis és jó támogatottsággal rendelkező rendszert válassza, hiszen hosszabb távon ennek előnyei költségmegtakarításban jelentkeznek.

 

7. Óvatos közelítés a felhő megoldásokhoz

A modernizácós lendület és a digitális transzformáció mellett azért a magyarországi KKV-k még mindig inkább a telepített, on-premise szoftvereket preferálják, természetesen a távoli elérés lehetőségével kiegészítve. Bár van érdeklődés a felhő alapú megoldások iránt, egyelőre sokkal kevesebb a KKV-k körében az ilyen jellegű tényleges megrendelés: Kézdy Gergely szerint még nem éri el a 30 százalékot. Zoltai Zoltán a Techwave-től úgy látja, hogy a generációváltás biztosan változást fog hozni ebben is, hiszen a Netflixen és Spotify-on felnőtt generációban már kialakul a bizalom a cloud iránt és ez begyűrűzik az ERP világába is. 

 

8. Fokozódik az adatigény az elemzésen alapuló döntéshozatalhoz

A partnerek beszámolói szerint örömteli folyamat, hogy a kiépített rendszereket aktívan használják is a cégek, kiaknázzák képességeiket, idővel pedig bátran rendelnek hozzá további plusz fejlesztéseket. A megkérdezett KKV vezetők és partnercégek képviselői például egyaránt elismerték, hogy az SAP Business One rendszer Crystal report modulja igényli a fejlesztői közreműködést, hogy a megrendelő a kívánt tartalommal és külalakkal jusson hozzá a rendszeres beszámolókhoz. Kriston Csaba, az Acterra IT fejlesztő cég vezetője szerint a COVID nyomán egyébként is egyre nagyobb lett az igény az adatok elemzésére. „Főként májustól volt szembetűnő, hogy egyre több a lekérdezés. A cégvezetők már nem hasból döntenek, hanem elemzési hátteret kérnek, azonnali rálátást igényelnek, akár otthonról is. Még az idősebb generáció körében is gyakoribb, hogy az intuíció helyett számokra hagyatkoznak, ebben kérik segítségünket.”

 

Minden partnernek van erre valamilyen saját megoldása is, de az SAP is reagált az ügyfelek igényeire az új helyzetben: az SAP Analytics Cloud nevű innovatív, felhő alapú elemző szoftvert most a KKV-k számára is elérhetővé teszik. A szoftver mind az SAP, mind a más szállítók által biztosított adatforrásokhoz képes kapcsolódni, akár az adatok vállalati infrastruktúrán kívüli migrációja nélkül is. Bár minden szegmensben jól tudja segíteni az üzleti döntéseket a szoftver, árképzésének köszönhetően egyelőre inkább a nagyobb vállalkozások számára lesz hatékony megoldás.