A Nancy Grace Roman űrtávcsövet, azaz a NASA jövőbeli űrtávcsövét a tervek szerinti 2025-ben indítják útjára, hogy segítségével a Földhöz hasonló bolygókat fedezzenek fel. Az űrtávcső két műszert szállít majd a fedélzetén: az egyik a sötét energia világegyetemben való eloszlását vizsgálja, míg a másik, a CGI (CoronaGraph Imager) koronográf az első, dedikált, az exobolygókról közvetlen képet alkotó kamera lesz az űrben. A CGI-ben két nagy érzékenységű kamera lesz, amelyek az ABB és Nüvü által közösen kifejlesztett elektronikus vezérlőrendszerekhez csatlakoznak.  

 

A Naprendszeren kívüli bolygórendszerek nagy távolságból rendkívül nehezen megfigyelhetők, mert sokkal halványabbak, mint a hozzájuk tartozó csillag, és egymástól alig megkülönböztethetők. A NASA optikai elemekből felépített CGI koronográfja kitakarja a csillag fényét, és a csillag közelében lévő bolygó fennmaradó fényét egy nagy érzékenységű kamerára továbbítja. Ez az a pillanat, amikor az ABB/Nüvü egyedülálló képalkotó megoldása főszerephez jut, és felfedi azt a szokatlan foltot, amely korábban láthatatlan volt. 

 

 

„A Roman-küldetés egy 3,2 milliárd dolláros költségvetésű projekt, amelynek az exobolygókkal kapcsolatos képalkotás terén 100-szor – 1000-szer nagyobb teljesítményt kell produkálnia, mint ami ma a Földről elérhető. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy mi szállíthatjuk ezen úttörő projekt egyik kritikus komponensét.  Ez egy olyan izgalmas projekt, amelynek sikerességéhez a mi legmodernebb technológiai szakértelmünkre van szükség,” – nyilatkozta Marc Corriveau, az ABB Measurement & Analytics Canada igazgatója.   

 

„Köszönettel tartozunk a Kanadai Űrügynökség (CSA) Űrtechnológiai Fejlesztési Programjának (Space Technology Development Program), melynek köszönhetően ezt a forradalmian új kameratechnológiát olyan kiérlelt szintre tudtuk fejleszteni, hogy azt a Roman-küldetés tervezésekor a NASA Sugárhajtómű-laboratóriuma számításba vette,” – mondta Olivier Daigle, a Nüvü Camēras technológiai főigazgatója.  

 

Nem sokkal a mostani megbízás elnyerése előtt az ABB megrendelést kapott a GHGST vállalattól – amely magán műholdhálózatot üzemeltet –, további, a földi metánszivárgásokról nagy felbontású képalkotásra képes optikai szenzorok szállítására.  Az ABB optikai berendezései már több mint 90 éve működnek megbízhatón az űrben. Az SCISAT érzékelő 2003 óta követi nyomon, és méri a földi légkörben lévő több mint 61 molekula és szennyező anyag hosszú idejű összetétel-változását ppt pontossággal.  

 

A világszerte működő meteorológia intézetek előrejelzéseiket szintén az ABB technológiájára alapozzák, amely a “lelkét” alkotja az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézete (National Oceanic and Atmospheric Administration /NOAA) legújabb generációjú, poláris pályán keringő műholdjainak, amelyek segítségével az Intézet javítani képes az akár hétnapra előre szóló előrejelzései időszerűségét és pontosságát, ami sokszor életeket menthet.   Az ABB érzékelői ott találhatók a japán GOSAT 1 és GOSAT 2 műholdakon is, amelyek 2009 óta mérik nagy pontossággal a légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának világszerte tapasztalható, kitartó emelkedését.

 

A Nüvü Camēras 2010 óta világelső az ultraérzékeny képalkotási megoldások terén. A kanadai központú vállalat kamerákat és vezérlőket tervez és gyárt a különböző piacokra, termékeit széles körben használják az űrkutatásban és űrmegfigyelésben, az ipari minőségellenőrzésben, valamint a fizikai és élettudományi diagnosztikában is.