A hatóság legfrissebb, idén ősszel több mint háromezer háztartásról készült reprezentatív felmérése alapján a középiskolás korú és felnőtt népesség háromnegyedének van vezetékes internete otthon, kétharmaduknak pedig mobilinternet-előfizetése van a telefonján. A népesség közel hattizede mindkettőre előfizet, bő egynegyedük viszont csak egyféle hozzáférést vásárolt: minden tizedik ember csak telefonos mobilinternetet, majdnem minden ötödik pedig csak vezetékes internetet használ. Minden hatodik embernek semmilyen internetes hozzáférése nincs otthon. 

 

A járvány ideje alatt azonban jóval többen lettek azok – 63 helyett 67 százalék –, akiknek telefonos mobilnet-előfizetésük van, és közöttük is leginkább azok aránya nőtt – 7-ről 9 százalékra –, akiknek semmilyen más internetezési lehetőségük nincs otthon. A vezetékesinternet-ellátottság nem változott tavaly óta.

 

Otthoni vezetékes és telefonos mobilinternettel való ellátottság a 14 éves és idősebb népesség körében

 

Miért jó a vezetékes internet a mobilnettel szemben?

Azok, akiknek mobil- és vezetékesinternet-előfizetése is van, mindazonáltal a vezetékest preferálják, kétharmaduk kizárólag vagy túlnyomórészt ezen netezik, és csak minden huszadik mondta, hogy ő nagyrészt a telefonos mobilnetjét használja otthon. További közel 30 százalék azonos arányban használja a kétféle lehetőséget, és ezek az adatok nem is változtak tavaly óta. A mindkétféle hozzáféréssel rendelkezők azt tartják a vezetékes internet legnagyobb versenyelőnyének a mobillal szemben, hogy több családtag tudja használni (41 százalék) és több telefonnal egyszerre (34 százalék) egy havidíjért egy előfizetést, hogy nincs adatkorlátja (36 százalék), megbízhatóbb a mobilkapcsolatnál (35 százalék), illetve hogy olcsóbb, mint a mobilinternet (33 százalék). 

 

Internetes tevékenységek elterjedtsége azok körében, akik mobil- és vezetékes internetet is használnak otthon, 2019–2020, %

 

Ki milyen netet használ?

Akik csak mobilnettel neteznek otthon, jellemzően Észak-Magyarországon élő, a legalsó jövedelmi csoportba tartozó fiatal, képzelten férfiak, akiknek gyerekeik is vannak vagy ők maguk még gyerekek (14 és 39 év közöttiek), dolgoznak vagy fiatal inaktívak (például mert még iskolába járnak, gyesen/gyeden vannak vagy munkanélküliek) és általában községekben, falvakban laknak.

 

A csak vezetékes internetet használók csoportjába szintén a kevésbé tehetős rétegek tartoznak, de általában olyanok, akik valaha jobb életet éltek, de idős korukra nehezebb helyzetbe kerültek. Jellemzően nyugdíjas nők, szintén Észak-Magyarországon, általában falusias környezetben, alacsonyabb iskolai végzettséggel, akik a legalsó jövedelmi csoportba, de már a középső vagyoni harmadba tartoznak, és háztartásukban általában két idős ember él együtt gyerek nélkül. A csak mobilnetezőkhöz hasonlóan kezdő netezőnek vallják magukat és nem nagy az adatforgalmuk.

 

A mindkét hozzáféréssel rendelkezők minden szempontból magasabb státusúak, jobb helyzetben élő emberek. Ők leginkább az ország középső részén, Nyugat- és Dél-Dunántúlon nagyvárosi környezetben (Budapesten vagy megyeszékhelyen) élnek, városi kertes házban vagy újépítésű lakóparkban, esetleg lakótelepen, felső és középső vagyoni csoportokba tartoznak, képzett fiatalok és középkorúak, akik gyerekkel élnek együtt. Közülük sokan haladó vagy profi nethasználóként tekintenek magukra és nagy adatforgalmat generálnak a hálózatokon, sok internetes filmet néznek, videótelefonálnak, nagyméretű file-okat küldenek. 

 

A kutatás háttere

A felmérés 2020. augusztus 11. és szeptember 11. között készült országosan reprezentatív mintavétellel 3244 háztartásban, személyes kérdezéssel. Az interjú két részből állt: egy egész háztartásra vonatkozó, valamint egy személyre vonatkozó (legalább 14 évessel felvett) interjúból. A minta esetleges torzulásait a kutatók súlyozással korrigálták. A felmérést az Ariosz Kft. készítette az NMHH-nak.