A nagy kereskedőláncok többsége még nem nyitott online áruházat, a befektetés megtérülésével kapcsolatos aggályokra, az online populáció méretére és a vásárlási aktivitásra hivatkozva.
A legismertebb kivétel a Fotex, mely 2000-ben több száz milliós beruházással létrehozta a legjelentősebb hazai kereskedést. A Store Wizard alapú Fotexnet áruház karácsonyi forgalma minden előzetes várakozást felülmúlt. A portál látogatottsága havonta 350 ezer felett van, és meghaladja az egymillió oldalletöltést.

A hazánkban korán és meghatározó módon létrejövő online központok egyelőre nagyobb eséllyel maradnak versenyben, mint a független üzletek. Ezek az áruházak több üzlet termékeit kínálják a vásárlóknak, ezáltal széles áruválasztékkal rendelkeznek. Az egyes központok értékét a látogatók száma határozza meg.

Az online kereskedelmi központokat a KÓD négy kategóriába sorolja:

1. A központok a forgalmazók kínálatának összefogására jöttek létre, de informatív tartalmat nem adnak, mint pl. a Webáruház.
2. A gyűjtőhelyek offline is működő bevásárlóközpontok boltjainak kínálatát forgalmazzák, mint pl. a Rózsakert.
3. Az áruház egy adott szegmens kínálatát gyűjti össze, mint pl. a Netpincér, mely a házhozszállító éttermeket tartalmazza vagy a Depo áruház, mely számítástechnikai termékeket kínál.
4. Nagyforgalmú portál által létrehozott áruház, ahol a kereskedők üzletet bérelhetnek, mint pl. az Index Áruház, az Internet Plaza, valamint a Passage. A magyar példáknál az áruház minden esetben elkülönül a portáltól.

   A kereskedő az áruházban történő értékesítést több okból választhatja. Előfordul, hogy a vállalkozás nem rendelkezik elég nagy termékválasztékkal ahhoz, hogy önállóan nyisson boltot, vagy a cég termékét nem ismerik a fogyasztók és az áruházon keresztül könnyebben rátalálnak a vásárlók. Ezenkívül a vásárlóknak is nagyobb a bizalma a központokban kínált termékekhez. Gyakran előfordul az is, hogy a kereskedő müködtet saját boltot is és áruházak oldalain is kínálja termékeit. Ezáltal növeli a lehetséges találatok számát.

   Van olyan cég, mely nem rendelkezik a működtetéshez szükséges műszaki háttérrel, hozzáértéssel, vagy esetleg nem akar ezekkel a dolgokkal foglalkozni, ilyenkor az áruház biztosítja a műszaki hátteret és végzi el a szükséges munkálatokat.

   Ezenkívül az online központok kedvezőbb szolgáltatásokat (pl. a vevőszolgálat, szállítás, fizetés területén) tudnak biztosítani vásárlóik számára, mint a kisebb boltok.

   Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy egy központon keresztül szeretné termékeit értékesíteni, akkor választhat, hogy mekkora részt szeretne vállalni az értékesítésben.
   Egyes esetekben az áruház csak a felületet biztosítja, ahol a kereskedő megjeleníti a kínálatát, de a rendelések feldolgozása már a cég telephelyén történik.
   A kereskedő választhatja azt a megoldást is, ahol a rendelések összegyűjtését és szétosztását is a központ végzi, a kínálat frissítését, a bolt karbantartását és az áru szállítását azonban továbbra is a forgalmazó.
   A kereskedő következő választási lehetőség az, hogy csak az áru csomagolását és szállítását bonyolítja, a többi funkciót a bevásárlóközpont látja el.

   A kereskedő és a központ közötti együttműködésnek különböző anyagi vonzatai vannak. A bevásárlóközpont a rajta keresztül történő rendelés után jutalékot kap, illetve az áruház elkészítéséért és működtetéséért külön díjat számol fel. A két fizetési modell kombinálható is. A hazai online központok díjrendszere általában több pilléren nyugszik, az esetek harmadában van egyszeri belépési díj, havi díj minden esetben, és az esetek szintén nagyjából harmadában forgalom utáni jutalék fizetés.

   A virtuális központok és áruházak erős piaci jelenléte mellett az önálló online üzletek is szép számban vannak jelen (ma már több, mint 150) az elektronikus kereskedelemben.

   Bár a hagyományos kiskereskedõknek nagy tapasztalataik vannak az üzleti folyamatok irányításában, ez a tudás csak bizonyos változtatásokkal vihetõ át az internetre. A jól bevezetett vállalati márkák sikerét a weben az új környezethez való alkalmazkodás teheti teljessé. Az üzleti modellek versenyében azonban még semmi sem dõlt el, a hálózati gazdaság egyelõre több kérdést tesz fel, mint amennyit megválaszol - vonja le a végkövetkeztetést a KÓD Piackutató Intézet.